Anikó kertjében nem csak a növények szépsége magával ragadó és a szemnek megnyugvást adó, hanem a különleges kiegészítők is értéket és sok kedves emléket őriznek.
Andrea és Attila a természetet nem leigázni és szabályozni akarja, hanem együtt áramolni, együtt alakulni vele és segíteni, hogy a kölcsönös boldogság legyen napjaik fontos része.
"A hagyományt nem kell őrizni, hiszen nem rab. A hagyományt nem kell ápolni, hiszen nem beteg. A hagyományt megélni kell, együtt létezni vele, és törekedni arra, hogy ez az érték ne kopjon ki az emberekből."