Meg kell védeni a magyar mézet!

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) 2005 óta rendszeresen végez mézellenőrzéseket, 2015 őszén pedig új módszerekkel kezdte meg a hamisítás elleni vizsgálatait.

Fotó: Wikimedia Commons

Tavaly év végén egy brémai mézlaboratóriumban a Magyarországról származó európai uniós és nem uniós mézkeverék közül öt mintában mutattak ki hamis kínai mézet, a vizsgált termékek 40 százaléka pedig ipari méznek minősült.

Az akkori vizsgálatok erőteljesen felvetették a minőségi magyar méztermelés védelme és a mézhamisítás elleni összehangolt fellépés szükségességét. Ezt a szándékot erősítették meg a napokban, amikor az OMME és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött az összehangolt munkáról. Az alapvető cél az alacsony minőségű, esetlegesen hamisított import termékek kiszűrése, valamint az illegális, mézhamisítással összefüggő tevékenységek visszaszorítása.

Fotó: Bakonynektár Méhészet

Az együttműködés kiterjed az ellenőrzési célok közös meghatározására, a vizsgálatokat támogató autentikus magyar mézek adatbázisának kialakítására, valamint a mézminőséggel, a növényvédelemmel és a méh-egészségüggyel kapcsolatos problémák feltárására és megoldásainak elősegítésére.

A magyar méztermelés évi mintegy 20 ezer tonna, ennek 80 százaléka export – írta az MTI.

Fotó: MTI

Egy kis “méztan”

Tévhit, hogy a tiszta, folyékony mézek a jó mézek. Minden méz lehet jó, attól függően, hogy milyen a cukortartalma, kikristályosodik vagy folyékony marad. A kristályossága inkább attól függ, milyen növényből gyűjtötték. Például a repceméz nagyon kristályos szerkezetű, míg a hazánkban kedvelt akácméz folyékony, nem kristályosodik ki. A hamis virágmézek nem kristályosodnak. Az akácméz alján is jelenhetnek meg idővel kristályszemek, ami nem a hamisságát mutatja, hanem azt, hogy a méhek más virágot is meglátogattak akácvirágzás ideje alatt. Ahhoz, hogy valóban minőséget vásároljunk, a legkézenfekvőbb megoldás, hogy helyben, helyi termelőtől vegyünk mézet!