Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete 1971-ben indította az „Ember és bioszféra” című kutatási programot a természeti környezet megóvásáért.
Szürke darvak repülnek naplementekor a Hortobágy felett, az Elepi tóegység térségében. A madarak három jelentősebb európai vonulási útvonala közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, és kontinensünk egyik legnagyobb daru gyülekező helye a Hortobágyi Nemzeti Park területén található. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
A Hortobágy 1979-től biorezervátum
Ennek keretében számos országban úgynevezett bioszféra rezervátumokat jelöltek ki, melyek létesítésének fő célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme, a rajtuk tapasztalható emberi és természetes folyamatok megfigyelése volt. A Hortobágy 1979-ben került be a világ biorezervátumai közé.
Gémeskút, valamint a háttérben hatos ökörfogat – Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
Végeláthatatlan füves puszta
A terület kissé túlnyúlik a jelenlegi Hortobágyi Nemzeti Park határán: túlnyomórészt fátlan legelőterület. A végeláthatatlan füves puszta láttán az lehet az avatatlan látogató benyomása, hogy talán nincs is itt semmi, csak a végtelen horizont. A tekintetet is csak ritkán akasztja meg egy gémeskút, csárda vagy tanya, kisebb fa- vagy bokorcsoport. És mégis! Ez a környezet – hazánk első nemzeti parkja – méltán hungarikum, a Világörökség része és a világ bioszféra rezervátumainak egyik ékessége.
Nagy lilikek Hortobágy térségében. Magyarországon az egyik legnagyobb számban előforduló vadlúdfaj, amelynek több tízezres populációja október és március között rendszeres vendége a hortobágyi pusztáknak és halastavaknak. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
Növény- és állatvilága lenyűgöző
Ez Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.
Juhász a Hortobágyon -Fotó: Oláh Tibor
Csodáljuk tovább a fotókon bioszféra rezervátumunkat, minden magyar füves pusztáját!
Fehér gólyák a Hortobágyi Nemzeti Park területén – Fotó: Oláh TiborKisvonat halad át egy hídon a Hortobágyi Kisvasút vonalán. A Hortobágyi Nemzeti Park területén található halastavak környékén üzemelő vonalat eredetileg a halgazdaság kiszolgálására hozták létre 1915-ben, a menetrend szerinti forgalom 2007 tavaszán indult el. A vasútvonal melletti tanösvényeken és kilátókon lehetőség nyílik a térségben fészkelő és átvonuló madarak természetes környezetben történő megfigyelésére. Fotó: MTI – Czeglédi ZsoltErdei fülesbaglyok a Hortobágyon. Fotó: MTI – Czeglédi ZsoltFarkasok futnak a hóban a Hortobágyi Vadasparkban. Fotó: MTI – Czeglédi ZsoltA Hortobágy folyón átívelő gyalogoshíd. Fotó: MTI – Czeglédi ZsoltEurázsiai vadlovak a Hortobágyon, a pentezugi pusztában. A Hortobágyi Vadaspark 2500 hektáros területére 1997-ben több részletben 25 eurázsiai vadlovat telepítettek. Az emberi gondoskodás nélkül, de felügyelet mellett tartott állomány ma a világ legnagyobb egyben őrzött populációja. Fotó: Oláh TiborSzürkemarhák haladnak a Hortobágyon. Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
