Virágzó vidékünk

Ínséges idők hírnöke a fehérben pompázó tátorján

Kevés helyen él Magyarországon, de ahol látható, ott gyönyörű látványt nyújt virágzáskor.
Korábban a témában:

A 20. század elejére úgy tűnt, kipusztult hazánkból ez a feltűnő növény. A tátorján megfogyatkozását elsősorban élőhelyeinek mezőgazdasági művelésbe vonása okozta, kisebb mértékben azonban az is hozzájárult, hogy a pásztorkodó, földművelő nép szívesen fogyasztotta káposztára emlékeztető ízű karógyökerét, hajtásait és levélzetét – írja blogjában Molnár V. Attila botanikus.

GAIN086091MAX000000000000SUM000000000000MIN000000000NOWY07246FLASH0000FLAY00000AFD0SV25ZOOM05000000000000000000000000000

Orbán Balázs „A Székelyföld leírása” című munkájában így ír a tátorjánról:

A nép kegyelettel viseltetik e növény iránt, melynek gyökere nagy éhségkor sokakat mentett meg az éhhaláltól. Nem is oly rossz eledel, íze hasonlít a káposzta torzsához, s nagy táperővel bír.

A tátorján jelenleg ismert előfordulási helyei Magyarországon

Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület
Vácduka környéki élőhelyek
Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület
Belsőbárándi völgyrendszer
Közép-Mezőföld déli részének lelőhelyei
Legnagyobb állományai a Mezőföldön élnek, és az Erdélyi Mezőségen is viszonylag gyakori.

Évszázadokkal ezelőtt népeledel volt

A Wikipédia ezt írja: „A tátorjánról Magyarországon a 16. századtól kezdve vannak írásos emlékeink. A 17-18. században a pásztorok fontos tápláléka volt. Idősebb tövei a karalábé gumójánál is nagyobb gyökereket nevelnek, ez egy embernek nyersen vagy főzve több napi élelmet adott. Fazekas Mihály Füvész-könyve buglyos tátorján néven említi, ízét a retek csípősségéhez hasonlítja, mely keserű ízzel párosul. Más szerint szerint húsos édes gyökerét meghámozzák, karikára vagdalják és fiatal hajtásával együtt salátának vagy főzeléknek készítik el. Később ínségeledelként fogyasztották, Jókai Mór Bálványos vár című regényében is ínséges idők hírnökeként említik.”

A tátorján – mely május elején indult virágzásnak – zárt gyepekben nem él meg, nálunk eredeti termőhelyei meredek, erodálódó partoldalak, löszvölgyek. Több lelőhelyén másodlagos termőhelyeken, gyümölcsösök, szőlők bolygatott gyepszintjében található.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.