Számtalan előny kötődik az ősi kenyérgabonához: az alakor, „az ökológiai megtérés búzája” egyre több hívet szerezhet az egészséges táplálkozást segítő tulajdonságai révén – írta a kemma.hu.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="599" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az alakor újrafelfedezése Gyulai Ferenc gödöllői egyetemi tanár, archeobotanikus nevéhez kötődik – mondta a lapnak Czumpf Attila agrármérnök, humánökológus, a Természetes Életmód Alapítvány elnöke. – A szakember hat géncentrumban találta meg a növényt, és sikerült megmentenie az emberiség legősibb gabonájának magját. A megtalált ősbúza az eredeti Kárpát-medencei alakor utolsó fennmaradt állománya lehetett.14 éve ebből hozott egy kisebb mennyiséget Erdélyből, amiből sikerült vetőmagot szaporítaniuk. Ebből jutott a tatai medencébe is, ahol a Fényes rétek mögött kezdtük el a termesztést.
Mára országosan az eredeti 2 kg magból 30 hektáros vetésterületet sikerült elérni.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="750" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az emberek az úgynevezett termékeny félhold övezetben, a mai Szíria, Jordánia, Törökország és Irak térségében fedezték fel ezt a tápláló növényt mintegy tízezer évvel ezelőtt. Az alakor eltartotta az akkori népességet, ám az időjárás változása, a demográfiai robbanás miatt vándorolniuk kellett.
Vörös Géza vállalkozó, a Bözödi Alakor Társaság tagja héregi földjein évek óta foglalkozik az alakor termesztésével, a belőle készült péktermékek forgalmazásával. Megszerzett ismeretei alapján ő tudja, a növényvédőszer-maradékok állandó jelenléte, a túlzott nemesítés és génmanipuláció – olvasható a portálon.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="750" width="900" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A témával tudományos szinten is foglalkoznak. Nemrégiben elindult az az ökonövény program, amely az alakor egyéb tulajdonságait is népszerűsíti.
Fotók: Facebook/Alakor ősbúza