Az origo.hu internetes portál által nemrégiben lebonyolított „Keressük a legszebb nevű magyar települést”versenyben a szavazatok alapján a Baranya megyei Lánycsók a Heves megyei Istenmezejével szemben kiélezett küzdelemben csak a hajrában maradt le hajszállal a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokáról, és szorult a második helyre.
Az alig 3 ezer fő lélekszámú Lánycsók Mohácstól néhány kilométerre fekszik. A faluban pezseg a közösségi élet, a rendszeres szüreti fesztivál, borverseny és kórustalálkozó minden évben megmozgatja a település apraja-nagyját, három híres pincesora – Kismérés, Felsőgyep és Bácsfalu – pedig vendégváró és vendégmarasztaló hely egész esztendőben.
A lánycsókok története
A szájhagyomány szerint Lánycsóknak nevezték hajdanában a falut, mert volt három leánytestvér, akik a vidéket örökségül kapták, s azon megosztoztak. Egyikük vörös hajú volt, és a most is létező Vörösmarton lakott, Márthának hívták. Másikuk igen víg kedélyű volt, lakását Villányban tartotta és Vígleánynak nevezték. A harmadik Lánycsókont lakott. A három testvér sokáig haragot tartott, de itt összecsókolózva kibékültek. Másik történet szerint török katona pillantott meg a vidéken egy szép leányt, a faluban érte utol, és megcsókolta – ezért kapta a település a Lánycsók nevet.
De mi az igazság? Nos, az, hogy a település neve Lanchuk néven már a török megszállás előtt is szerepelt, de az is tény, hogy a község mai neve 1905. január 1-jétől használatos.
2016-tól pedig a második legszebb nevű magyar település. Így hát a távolból is kijár a puszi.