Virágzó vidékünk

Kínai és tasmán kincset is őriznek a szabadegyházi arborétumban

A község majd minden lakókára jutna egy növényritkaság.

Szabadegyháza arborétuma Magyarország egyik legfiatalabb, új telepítésű arborétuma. Az első fákat 1993 őszén ültették az iskola belső udvarába, azóta szépen gyarapodik és fejlődik a növényvilág. A mai állapot folyamatos fejlesztés eredménye, ezért a fák különböző méretűek: a 30 cm és a 10 méter között minden átmenet előfordul.

Kínai ezüstkataja - Fotó: Wikimedia Commons
Kínai ezüstkataja – Fotó: Wikimedia Commons

Az arborétum jelenleg öt, egymáshoz közeli helyszínen található, összesen 2,5 hektáros területen, a falu központjában. A legnagyobb gyűjtemény a helyi Kossuth Lajos Általános Iskola területén, 1 hektáros területen tekinthető meg.

Az arborétum létrehozásakor a helyi önkormányzat így fogalmazott:

Az arborétum sokszínűségével mutasson példát, választásai lehetőségeket községünk lakói számára, hogy saját kertjeikben ők is egzotikus, ritka fákat ültessenek – így idővel talán egész községünk arborétumfalva lesz. Olyan ritka, botanikailag értékes fafajokat próbálunk telepíteni minél nagyobb számban, melyek hazánkban ritkán vagy egyáltalán nem láthatóak.

Szabadegyházán a legkisebb egyedszámban megmaradt, kritikusan veszélyeztetett fajok is megtalálhatók. Ma már annyi van, hogy az alig 2 ezer fős községben majd minden lakóra juthatna egy növényritkaság – írta a feol.hu.

Tasmán magköpenycitrus - Fotó: Wikimedia Commons
Tasmán magköpenycitrus – Fotó: Wikimedia Commons

Möszmer Antal falubotanikus, az arborétum mindenese a lapnak elmondta: tavasszal érkezett a tasmán magköpenycitrus, melyet Magyarországon még senkinek sem sikerült felnevelnie, de itt szépen növöget. A falubotanikus nagy álma egy juharlevelű lángfa is.

Szabadegyházán megtalálható az arborétumok Szent Gráljának tartott kínai ezüstkataja is, melyet szó szerint lakat alatt tartanak: a beszerezhetetlen kincs egy nagy ketrecben látható.

Címfotó: szabadegyhaza.hu

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik