Virágzó vidékünk

Kirabolt sírt találtak a régészek Mátraszőlősnél

Több mint négyezer négyzetméteren 106 régészeti leletet tártak fel.

A nyári hónapokban folytatódtak a 21-es főközlekedési út négynyomúsításához kapcsolódó megelőző régészeti feltárások az út Nógrád megyei szakaszán Szurdokpüspöki és Mátraszőlős között. A feltárásokban az egri Dobó István Vármúzeum és a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum munkatársai vettek részt.

A Mátraszőlőshöz tartozó Király-dombon, a Szamár-patak északi oldalán a kutatók mintegy 30 „beásásra” bukkantak.

mátraszőlős3

Néhány gödör késő bronzkori edénytöredékeket és kevés állatcsontot tartalmazott, több egymásba ásott gödör pedig vegyesen szolgáltatott bronzkori, népvándorlás-kori és középkori edénytöredékeket. A gödörkomplexumtól délre egy földbe vájt, kavicsokkal kirakott platnijú kemencét és annak hamusgödrét is feltárták.

A település határában késő bronzkori faszenes, égett agyagtapasztás darabokat, kisméretű, ép és törött égetett agyag állatszobrocskákat is találtak a régészek.

mátraszőlős1

Népvándorlás korinak egy feltárt rabolt sírt tartanak a szakemberek, melyben a csontváz jó része – koponya, lapockák, bordák, medence – hiányzott, a végtagcsontok bolygatott helyzetben feküdtek egy vaskés társaságában.

Egy félköríves záródású alapárkos ház, egyik sarkában kőpakolásos tűzhellyel is feltételezhetően ehhez az időszakhoz köthető.

(Cikkünk Baráth Anita Kármen – Zandler Krisztián: Késő bronzkori és késő vaskori település és temetőrészlet Mátraszőlős határában című összefoglalója alapján készült. A feltárásokban munkatársaik Németh Veronika (ELTE-BTK), Balga Richárd és Básti László voltak.)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik