Magyarországon eddig két gyógytényezőhöz kapcsolódóan adtak ki gyógyhelyi címet
Elsőként Miskolc-Lillafüredet nyilvánították gyógyhellyé 1935-ben, amely klimatikus gyógyhelyi címmel rendelkezik. Harkány 1958-ban szerzett gyógyvízen alapuló gyógyhelyi címet, amit 2008-ban újítottak meg. Sopron két településrésze is gyógyhelyi ranggal rendelkezett a korábbiakban. A városhoz tartozó Balfon a gyógyvízen alapuló természetes gyógytényező található meg, míg a Lövérek klimatikus gyógyhely volt, azonban jelenleg itt nem folytatnak gyógyászati tevékenységet.
Kékestetőt 1963 óta klimatikus gyógyhelyként tartják nyilván, ahol a Mátrai Állami Gyógyintézet is található. A hetvenes években Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő és Debrecen jutott gyógyhelyi címhez, majd 1984-ben Gyula.
Az idén számos településsel bővült a gyógyhelyek listája. Kiskunhalas, Mórahalom, Lenti, Orosháza, Nyírbátor, Tiszakécske és Igal után októberben Egerszalók gyógyhelynek minősül.
Magyarországi gyógyhelyek
1. Miskolc-Lillafüred
2. Harkány
3. Sopron-Balf
4. Kékestető
5. Hévíz
6. Balatonfüred
7. Parád
8. Hajdúszoboszló
9. Zalakaros
10. Bükfürdő
11. Eger
12. Debrecen
13. Gyula
14. Sárvár Arborétum
15. Sárvár Gyógyvarázs
16. Mezőkövesd
17. Nyíregyháza-Sóstófürdő
18. Szigetvár
19. Tapolca
20. Kiskunmajsa
21. Kiskunhalas
22. Mórahalom
23. Lenti
24. Orosháza
25. Nyírbátor
26. Tiszakécske
27. Igal
28. Egerszalók – Ez év októberében gyógyhelycímet kapott a sódomb és környéke valamint a fürdőt körbeölelő terület. A KSH adatai alapján a 2015-ös évben a magyarországi legnépszerűbb települések listáján az előkelő 20. helyet szerezte meg az összes vendégéjszakák tekintetében. A belföldi vendégek körében pedig a 17. legnépszerűbb uticélnak számított. A 2016-os év előzetes adatai alapján is elmondható, hogy a növekedés tovább folytatódik.
Kapcsolódó cikk: Ilyenek a legújabb magyarországi gyógyhelyek
