Kézműves munka és egyediség a titka a Zsolnay porcelánnak

A Zsolnay márkanév a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe, hungarikum. Hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani. Az egyedi fejlesztésű technológiákra épülő gyártás kiváló minőségű és egyedi esztétikai minőséget eredményez.

A manufaktúra valódi szellemiséget és kultúrát hozott létre, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi művészettörténetnek is fontos részét képezi.

Magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit. Ennek köszönhetően olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely vagy Lechner Ödön.

• 1853-tól 1873-ig küzdelmes út vezetett. Ekkor kapta meg Zsolnay Vilmos a Párizsi világkiállításon a nagy aranyérmet (Grand Prix) és a Francia kormány becsületrendet adományozott. Ezt követően világszerte megnövekedett a kereslet a Zsolnay termékek iránt.
• Az 1877- ben Wartha Vince professzor közreműködésével, kifejlesztett magas tüzű zománctechnika  jellemezte a Zsolnay gyár termékeit.
• 1882-ben 460 főt fogalkoztat a gyár, ami ekkor már a tengeren túl is bemutatkozott. Jártak a dísztárgyak többek között San Francisco -ban, Chicago -ban és Melbourne -ban
• 1886-ban kályhacsempék gyártásába kezdenek pesti új gyártelepükön, amely a gyár egyik legsikeresebb terméke lett.
• 1890-1900 években elkezdik azoknak az időtálló pirogránit építészeti kerámiáknak az előállítását, amelyeket a legkiválóbb építészekkel együttműködve szállítanak több jelentős magyarországi épülethez, mint például a a budai-Mátyás –templom, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Nagyvásárcsarnok, a kecskeméti Városháza, az Országház és a Műcsarnok építkezéseihez.

• 1935- ben már 600-an dolgoznak a gyárban.
• 1938-ban megvásárolja a gyár a Nógrád verőcei kerámiaüzemet, majd 1940-ben a család bérbe veszi a kolozsvári Iris gyárat. A dolgozók létszáma a két gyáregységben eléri a 750-et.
• 1948-ban a vállalkozás állami tulajdonba kerül, létrejön a Pécsi Zsolnay Nemzeti Vállalat. Az állami vezetés elvégzi a háború alatt üzemen kívül helyezett épületek felújítását, villamosítanak, ipari fejlesztésekbe kezdenek. A vállalat egy ideig csak ipari porcelánokat gyárt.
• 1953-ban újra megindul a használati edény és díszmű porcelán gyártása, majd 1955-ben újraindul a kályha- és épület kerámia-gyártás.
• A gyár művészei között szerepel Rippl Rónai József, Fürtös György, a jelenleg élők özül pedig – szintén a teljesség igénye nélkül: Bukrán Edit és Kassai Zsófia is
• 2010-ben Pécsen elkészült a Zsolnay Kulturális Negyed is.

Ez is érdekelhet: Zsolnay Fényfesztivál: mesevilágba repít a pécsi éjszaka

A Zsolnay sikerét mondhatnánk titoknak, szerencsének, vagy jó üzleti érzéknek is. Zsolnay Vilmos valódi szellemiséget és kultúrát hozott létre. A legjobbakkal vette magát körül. Akár a művészekre, akár az építészekre, akár a kétkezi munkásokra gondolhatunk. Hitt az álmaiban és kreativitásában tudta, hogy a saját álmait úgy tudja megvalósítani, ha követi a kor igényeit és tisztában azzal, hogy kik  a legjobbak. Ez az út pedig mindenki számára járható. Hiszen álmaink, mindannyiunknak vannak. Tegyünk hát értük.

Forrás: zsolnay.hu

Címlapfotó: antikgyőr.hu