A kőalapra állított bronzszobor egy kapáló napszámos asszonyt ábrázol. Több, Rimócon készített fotó alapján formálta meg Tóth Dávid budapesti szobrászművész, azt a pillanatot megörökítve, amikor Az asszony kendővel bekötött feje a palócok következetes zárkózottságát jelképezi, a kezében tartott szerszám nyele pedig napóraként az időt is mutatja.
A napszámosok évszázadokon keresztül jellegzetes alakjai voltak a magyar mezőgazdaságnak, amint az elnevezés is mutatja, bérüket naponta kapták kézhez. Régebben többnyire terményt és ellátást, később már inkább pénzt kaptak. A munkaidő hagyományosan napkeltétől napnyugtáig tartott, mind a nyári, mind a téli időszakban. Nemcsak a mezőgazdaság alkalmazott napszámosokat, hanem az erdei munkákon, építkezéseken is dolgoztak emberek napi bérért.
A 2013-ban felavatott alkotással tisztelegve a mezőgazdaságból élő régi rimóciak előtt. A kapa a mezőgazdaságból élő ember egyik legfontosabb szerszáma még ma is. Nem véletlen talán az sem, hogy a szakirodalom több termesztett növényt kapásnövénynek hív.
Fotók: MTI – Komka Péter
