Virágzó vidékünk

Tízezer vadréce tanyázik a Biharugrai-halastavaknál

Megjelentek a gulipánok, az aranylilék és a bíbicek is.

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Biharugrai-halastavak környékén most igazán színes madárvilág fogadja a látogatókat. Jégtörő Mátyás a halastavakról és a mocsarakról egyaránt eltüntette a jeget, minden állóvíz teljesen kiolvadt. Az olvadást követően a Kis-Sárrét vizes élőhelyein gyorsan megsokszorozódott a madarak száma.

Fotó: Wikimedia Commons

Már legalább tízezer vadréce tartózkodik a térségben, s a tőkés récék mellett egyre több a csörgő, a kanalas és a nyílfarkú réce is. Megjelentek a fütyülő és a barátrécék, sőt az első cigányrécék is felbukkantak.

A nyári ludak közül azok a párok, melyek itt fészkelnek, már elkezdték a tojásrakást. A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten fészkel a legtöbb nyári lúd, általában 300 pár körüli a költőállomány.

A parti madarakat népes bíbiccsapatok képviselik, de megjelentek már az első pajzsoscankók, gulipánok és aranylilék is.

Kanalas gém – Fotó: Wikimedia Commons

A napokban láttak barázdabillegetőt és cigány csukot. A füves pusztai területeken is ébred a természet, mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a dürgőhelyeken megjelentek a túzokkakasok és a tyúkok. Építik fészküket a szarkák, valamint az itt áttelelt és a most érkezett vörös vércsék is a költőládák környékén tartózkodnak.

A halastavakon megjelentek az első búbos vöcskök és a kanalasgémek. Ez utóbbiak már régi-új fészkeiket rendezgetik a telepen, akárcsak a nagy kárókatonák. A parlagi sasok megkezdték a fészeképítést, a rétisasok pedig már a tojásokon ülnek – tájékoztat a nemzeti park.

Címfotó: Wikimedia Commons

Olvasói sztorik