Virágzó vidékünk

Ezer kilométert is repülnek naponta a hazafelé tartó molnárfecskék

Geolokátorokkal fejtették meg két fecskefaj vonulásának titkait.
Korábban a témában:

Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja a világon elsőként alkalmazott sikeresen kistömegű, mindössze 0,6 g-os geolokátort két hazai fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalán. A 2012-2013-ban zajló vizsgálatokról beszámoló tudományos cikk a Journal of Avian Biology nemzetközi madártani szaklap 2017. évi első számában jelent meg.

A Szaharától délre vonuló madárfajok közel kétharmada drámai csökkenést mutat Európában és Magyarországon, és ezek közé tartoznak a fecskék is. A kutatás éppen ezért a megfogyatkozás okait keresve a vonulási és telelési területeket és a madarakat ott érő hatásokat vizsgálta. Ehhez a hagyományos jeladók helyett olyan miniatűr geolokátorokat fejlesztettek ki, melyek a 13-17 grammos fecskefajok esetében használhatók.

Molnárfecske – Fotó: Wikimedia Commons

A madár hátára kis hátizsákként felhelyezett geolokátor 2-5 percenként rögzíti a kis eszközt ért fény mennyiségét, amely adatokat a madár Afrikából való visszatérése és ismételt befogása után a kutatók letöltik. Az így kapott adatok alapján megállapítható a napfelkelték és napnyugták időpontja minden napra, amely alapján körülbelül. 200 és 300 km pontossággal meghatározható, hogy milyen földrajzi hosszúságon és szélességen volt az adott nappal vagy este a madár.

Az így megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 km-t repülnek.

A Felső-Tiszán, Szabolcs-Gávavencsellő térségben lévő két telepen fészkelő és 2013-ban visszafogott négy partifecske, valamint a Nagyhalász-Homoktanyán lévő telepen fészkelő és 2013-ban visszafogott öt molnárfecske az őszi vonulásra a Kárpát-medencében, illetve Balkán félsziget északi részén készült fel augusztus során, és Görögország térségben keltek ált Földközi-tengeren Líbia felé szeptemberben. A négy partifecske a fészkelő területtől 4000 km-re lévő, a közép-afrikai Csád-tótól délre lévő mintegy 700 km sugarú területen belül telelt (Kamerun, Csád, Nigéria) ahova szeptember végén érkeztek. Az egy telepen fészkelő öt molnárfecske három egymástól több mint ezer kilométerre lévő telelőterületet használt – 4300 km-re Közép-Afrika és Kelet-Afrika, 8000 km-re Dél-Afrika –, ahova szeptember végén-október elején érkeztek meg.

Partifecske – Fotó: Wikimedia Commons

A négy, 13 g tömegű partifecske a több mint 4000 km-re lévő telelőterületeikről átlagosan 14 nap alatt tért vissza a Szahara és Földközi-tenger középső területein áthaladó, az őszi vonulástól eltérő útvonalon, amely átlagosan napi 350 km repülést jelent.

Az öt 17 g tömegű molnárfecske esetében korábban nem ismert útvonalon – Arab-félsziget-Törökország – tért vissza a két Kelet-Afrikában telelt egyed, míg három másik társuk a partifecskéknél feltárt útvonalon. A molnárfecskék rövid idő, átlagosan 10 nap alatt tették meg a több mint 4800 km-re lévő területekről tavaszi vonulásukat, ami átlagosan napi 590 km-t jelent. Az adatok alapján megállapítható volt ugyanakkor, hogy 3-7 helyen tartottak pihenőt a vonulás során, átlagosan egy napot. A 10 napos tavaszi vonulás során átlagosan összesen 4 napot töltöttek pihenéssel, így a tényleges vonulási sebességük átlagban elérte a napi 1080 km-t!

A 2012-2013-ban zajló vizsgálatokról további érdekességet és konkrétumokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalán találsz.

Ez is érdekelhet: Május végéig tart a kiemelt fecskevédelem

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.