Ma van a Magyar Természet Napja – Ismerjük meg az ország hét csodáját

A három hazai legnagyobb civil szervezet – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország –  még 2014 decemberének közepén aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy megerősítse a hazai természetvédelem helyzetét. A célok között szerepelt a Magyar Természet Napjának megalapítása, mellyel a hazai természeti értékeink fontosságára kívánják felhívni a figyelmet.

A választás május 22-re esett, mely világszerte a biológiai sokféleség világnapja is egyben.

A kitüntetett nap a természeti értékeink iránti tiszteletet szimbolizálja, amelyen mindannyiunk közös kincsét, és jólétünk zálogát ünnepeljük: a természetet.

Gyakran esünk abba a hibába, hogy a természetet azonosítjuk egy szép idős fával, egy kellemes vizű tóval, egy aranyos állattal, a hétvégi kirándulással vagy horgászattal. Mindez valóban fontos, és a rekreációs értéket nem szabad lebecsülni, de amikor természetről beszélünk, ennél sokkal többről van szó.

A hamisítatlan „Pannon” tájak, a mezők, ártéri gyümölcsösök, széles rónaságok, legelők, szántóföldek, a gazdag élővilággal büszkélkedő erdeink és vizeink, dombjaink és völgyeink nem csupán a rendszeres természetjárók számára jelentenek értékeket.

Hazánk védett területei, nemzeti parkjai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékeket: állatokat, növényeket, életközösségeket őriznek. A Kárpát-medence egyedi viszonyai miatt sok faj európai állományának is meghatározó részét őrizhetjük meg mi az utókornak. A természet védelme nem csak ezen értékek megőrzése miatt fontos.

Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse a termőföld

A különleges hazai éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő évszázados földművelési hagyományok lehetővé teszik egészséges élelmiszerek termelését. Folyóink, tavaink és hévizeink megannyi növény és állat otthona, amelyek ha emberi behatástól mentesek, természetes körfolyamat részeként fenntartják az élőhelyek egészségét, tisztaságát. Ez éppúgy részét képezi az országunk gazdaságának, mint a természet egyéb adományai.

A növényzet tisztítja a levegőt, amelyet belélegzünk, a természetes vizek adják az ország ivóvízbázisának alapját, de a természetes erdők porszűrő funkciója vagy éppen a beporzó rovarok tevékenysége éppúgy létünk alapját képezik.

Az emberiség a természet erőforrásaira építette létét, és így mi magyarok is ettől függünk.

A természet nem a miénk, de a föld ahol élünk, Magyarország mégis az. A hazai természetvédelemért elindított mozgalom fő célja, hogy felhívja a figyelmet a legfontosabb közvagyonra és közös felelősségünkre, hogy ezt az értéket a lehető legjobb állapotban hagyjuk az eljövendő nemzedékekre. Ismerjük meg természeti értékeinket, legyünk tisztában a természet erőforrásaival és közösen tegyünk megőrzésükért.

7 természeti csoda

2008-ban a Magyar Televízió tudáscsatornája indította útjára a Zöld 7-es című sorozatot, amely a magyar vidék természeti értékeit hivatott bemutatni.

Két hónap alatt  az ország harminc ritka természeti értékről mutatott be kampányfilmeket az M2. A műsorfolyamban szereplő ritka természeti jelenségek, geológiai csodák, védett növény- vagy állatfajok, illetve élőhelyek listáját természetvédelmi szakemberek segítségével állították össze a Zöld 7-es alkotói.

A természeti jelenségekre a nézők szavazhattak, a voksolás eredményeként megszületett a Zöld 7-es, vagyis a hét, legtöbb szavazatot kapott magyar természeti csoda jegyzéke.

• Ipolytarnóc

Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik leggazdagabb, a nagyközönség számára is megtekinthető ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület.

Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki.

2007-ben a terület világszínvonalú, különleges bemutatási eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Ősfenyő Belépő fogadóépület.

A 4 dimenziós szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, és egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyőtörzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide.

• Füzéri vár

A Zempléni-hegységhez tartozó különleges, természetvédelmi oltalom alatt álló vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, amely így legkorábbi váraink egyike. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja létesítette. 1264-ben említik először oklevélben.

Egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. Egy évig itt őrizték a magyar koronát. Miután a vár a hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.

1977-től megkezdődtek a feltárási és helyreállítási munkák. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár kiemelkedő kápolnatornyával az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban.

A hegy számos védett ill. fokozottan védett növény termőhelye. Kora tavasszal a sziklafalakat sárgába öltöztető sziklai ternye különösen szép látványt nyújt.

• Kardoskúti Fehértó

A Kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava, medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása igen sajátos: a felszíni vizek mellett alapvető szerepet töltenek be a fakadó források, ezek a felszín alatti vizek táplálják a tavat.

A tó területe néha 2 négyzetkilométerre is megnövekszik. Aszályos időszakokban hónapokra, sőt akár egész évre is kiszáradhat, míg csapadékos időszakokban folyamatosan vízzel borított a felülete.

Az 1966 óta természetvédelmi oltalom alatt álló terület a környező puszták, a hajdani vásárhelyi puszta védetté nyilvánításával 1997 óta 5.629 hektáron a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete. A tó és környékének földtani, víztani, madártani és növénytani értékei indokolják a magas szintű védelmet.

A Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum. Nemcsak számos sziki madárfaj költő-, de mintegy másfél száz faj vonulásának is lényeges állomása, továbbá a sajátos sótűrő, szikes növénytársulásoknak is otthona.

• Őrség

Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa.

Az Árpád házi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre, innen ered a térség elnevezése.

Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének.

A természeti értékekben bővelkedő erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj a 2002-ben alapított Őrségi Nemzeti Park része.

• Hévízi-tó

Az Európa legnagyobb kiterjedésű melegvizes gyógytavának felszíne 4,4 hektár, amelyet 50 ha területű véderdő vesz körül. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok. Gyógyvize a triászkori dolomitrétegből egy 18 m átmérőjű forrásbarlangban tör a felszínre, vize állandó mozgásban van.

Ez a tó különleges képződmény, mert ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó.

A hévízi gyógyvíz kénes, alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radioaktív. A gyógyvíz világhírnévnek örvendő jótékony hatását számos gyógyintézmény és -szálló hasznosítja.

• Kerecsensólyom

Eurázsia elterjedésű, nagytestű sólyom, amely a sík térségek jellemző, egykor általánosan elterjedt gyakori madara volt. Ma természeti ritkaság. A solymászati célra történő hasznosítás miatt az utóbbi húsz évben ázsiai állományai katasztrofálisan lecsökkentek, ezért ma már a világviszonylatban veszélyeztetett fajok között tartják számon.

A magyar természetvédelem egyik “zászlóshajója”, hiszen az 1970-es években még a közvetlen kipusztulás szélén állt, mára állománya a tervszerű védelem hatására megerősödött.

Napjainkban Magyarország az egyetlen ország, ahol állománya stabil, a civil és állami természetvédelmi szervek közösen megvalósított programjainak köszönhetően.

• Parlagi sas

Világviszonylatban veszélyeztetett, pusztai élőhelyekhez kötődő Eurázsia elterjedésű madár.

Az 1970-es évek közepén mindössze 10-12 páros hazai állománya a tervszerű védelemnek köszönhetően mára már 85 párra növekedett, miközben mindenütt másutt csökken az állománya.

Az állomány jelentős része a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistáinak és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársainak köszönhetően mesterségesen létesített fészkekben költ.