Gyöngyszemként magasodik a Bakonyban Csesznek vára

Bódi Katalin természetfotós több alkalommal jelentkezett felvételeivel oldalunkon. Legutóbb gyönyörű fotókat készített a Bükkben az Upponyi-sziklaszoros kőgombáiról, majd nemrégiben csehországi túráján Rumcájsz szülőföldjét örökítette meg. A fotós a napokban a Bakonyban járt, ahol a Cseszneki vár hatalmas kőfalai és környezete ihlették meg újabb szép felvételek készítésére.

A tatárjárás után építették

Ez az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozó mester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért.

Családi botrányok

A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket.

Kastéllyá alakították

A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná.

Csesznek várának romjait az 1970-es évek óta vallatják a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő Cseszneki váron.

Forrás: csesznekivar.hu – Fotók: Bódi Katalin