Virágzó vidékünk

Magányosan kóborol egy ritka madár a Hortobágyon

Az utóbbi 5 évben Magyarországon 3 alkalommal járt ilyen, a mostani a negyedik.

2017. március 30. óta egy nem öreg tollazatú rózsás gödény – ismertebb nevén pelikán –  tartózkodik leginkább a Hortobágy-Halastó északi, legnagyobb tóegységén, a Kondáson és a közeli V. tavon. Ennek a madárfajnak a természetes költőállományai hozzánk legközelebb Romániában, a Duna-deltában vannak. Magyarország területén jó ideje nincsen fészkelése, az 1870-es években kipusztult hazánkból – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park weboldalán.

Kóboroló rózsás flamingó tűnt fel a Kiskunságban
A madár valószínűleg vad eredetű, feltehetően a Földközi-tenger felől érkezett.

A gödények – vagy más néven pelikánok – jellegzetes külsejű, leginkább halakat fogyasztó madárcsoport, melyek Európában két fajjal képviseltetik magukat; a rózsás gödénnyel és a borzas gödénnyel, mely legközelebb a Duna-deltában és Macedóniában fészkel.

A hatalmas termetű rózsás gödény szárnyfesztávolsága elérheti a 330-350 cm-t, míg testtömege meghaladhatja a 10 kg-ot is. Európában mára már csak néhány helyen fészkel, leginkább nagy folyók torkolatvidékén. A folyók szabályozásával, a nagy mocsarak lecsapolásával ez a madárfaj elveszítette legfontosabb élőhelyeit, egész európai állománya veszélyeztetett.

Nomád példány

Az egyes madárpopulációkban gyakran előfordulnak kóborló hajlamú, úgynevezett nomadizáló példányok, melyek – sokszor az ivarérett kor elérése előtt – akár nagy távolságokra is elvetődhetnek a költőterületeiktől. Ilyen egyed a Hortobágyon kalandozó pelikán is. Az utóbbi 5 évben Magyarországon 3 alkalommal volt bizonyított előfordulása, ez a negyedik madár, mely ellátogatott hozzánk.

Mivel a fokozottan védett rózsás gödény (természetvédelmi értéke 250.000 Ft) országunkban ritka madárvendégnek számít, sokan látogattak már ki a Hortobágy-Halastóra, hogy megfigyelhessék, vagy akár fényképet is készítsenek róla.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!