Virágzó vidékünk

Világviszonylatban is kuriózumnak számít a magyar Grand Canyon

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 10. 09. 08:02

A Páris-patak szurdokvölgye természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz.
Korábban a témában:

Az év nagy részében teljesen száraz, csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben – írja a magyarnemzetiparkok.hu.

Több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott itt, és a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet megcsodálni. A hajdani folyó úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölémagasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények. Néhol fagyökerek szövik át a kőrétegeket, itt-ott kidőlt fatörzseken és mohától csúszós kőtömbökön kell átmászni. Indák nyúlnak a gyanútlan vándor után, és szúnyoghadak ostromolják.

Fotó: tarjanikepek.hu

A köztudatban Palóc Grand Canyonként elhíresült védett szurdokvölgy elnevezése földrajzi szempontból ugyan nem helyes, de a terület különlegességét és egyediségét jól tükrözi.

A nogradgeopark.eu szerint a terület a hajdan az Osztrovszki-hegységhez tartozó, Litke és Nógrádszakál között emelkedő, andezittakaró része. Feltehetően egy folyó torkolati deltavidékénél halmozódott fel az az üledékréteg, amelybe a patak medret vág. A nagy vastagságban képződött kavicsos, homokos üledékbe helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegek települnek. Ezek levéllenyomatokat őriztek meg.

Nemrégiben a Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak.

A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak, amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre.

Fotó: tarjanikepek.hu

Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is.

Az erdei környezetben lévő nedves, mély szurdokvölgy kérészeknek és szitakötőknek nyújt élőhelyet. Ezek közül kiemelendő védett fajok a feketelábú szitakötő (Gomphus bidentatus), a Geoparkkal érintett területről csak innen előkerült csermely szitakötő (Onychogomphus forcipatus) és a nem védett, de országos szinten is ritkának számító fenékjáró poloska (Aphelocheirus aestivalis).

Megközelítése Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról bal kézre letérve a vasúti sínen áthaladva lehetséges. Eligazodásunkat segíti az Ipoly Erdő Zrt. által, a közút mellé nemrégiben kihelyezett információs tábla, amely a védett területről ad részletes leírást.

Minden évszakban látogatható, de leglátványosabb a tavaszi idôszakban. Felkeresése az omlásveszély miatt nagy körültekintést, óvatosságot igényel.

Straubing, 2015. október 24.
2015. október 24-én közreadott képen egy kisfiú játszik a falevelekkel egy õszi színekben pompázó parkban a dél-németországi Straubingban október 23-án. (MTI/EPA/Armin Weigel)
Íme Magyarország tíz leggyönyörűbb őszi kirándulóhelye
A teljesség igénye nélkül megpróbáltuk a legvarázslatosabb kirándulóhelyeket egy csokorba gyűjteni.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Zagorie, 2017. december 13.
A Geminidák meteorraj a Minszktõl mintegy 110 km-re fekvõ Zagorie felett 2017. december 13-án. (MTI/EPA/Taccjána Zenkovics)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.