Tákos, ez a Bereg szívében – Nyíregyházától 63 km-re – meghúzódó picinyke falucska ritkán szerepel a híradásokban. Legutóbb a 2001-es felső-tiszai árvízkor került a középpontba: a hatalmas pusztítást követően a falut szinte teljes egészében újjá kellett építeni, ám már-már a csodával határos módon az 1766-ban épült, a népi építészet gyöngyszemeként ismert és mezítlábas Notre Dame-nak nevezett temploma kisebb “sérülésekkel” élte túl a természeti katasztrófát.
S valóban. A 252 éve épített templom a környék talán legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalú, zsindellyel fedett templom alig nagyobb egy régi parasztháznál. A templom földje döngölt agyag, méretei is különlegesek, de ami igazán megkülönbözteti a hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették.
A templom malomköveken áll, erre kerültek rá a nagyméretű talpgerendák. Favázas rendszerben épült, a vázak közötti részt paticsfal tölti ki, mely dacol az idővel és , “állja a sarat”, pedig már több mint 250 éve építették. A picinyke templom festett fakazettás mennyezete, berendezése, szószéke, karzata adja az igazi értékét, s tette híressé.
Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben és 1968-ban megújította a zsindelyfedést. Az 1980-tól 1985-ig tartó restaurálás folyamán helyreállították az 1767-ben készült harangtornyot a még meglévő rajzok alapján, tehát a ma látható alkotás gyakorlatilag rekonstrukció, mely megőrizte a torony eredeti faanyagának egy részét.
Fotók: takos.hu
