Virágzó vidékünk

250 éves a mezítlábas magyar Notre Dame

Egészen pontosan két évvel idősebb.
Korábban a témában:

Tákos, ez a Bereg szívében – Nyíregyházától 63 km-re – meghúzódó picinyke falucska ritkán szerepel a híradásokban. Legutóbb a 2001-es felső-tiszai árvízkor került a középpontba: a hatalmas pusztítást követően a falut szinte teljes egészében újjá kellett építeni, ám már-már a csodával határos módon az 1766-ban épült, a népi építészet gyöngyszemeként ismert és mezítlábas Notre Dame-nak nevezett temploma kisebb “sérülésekkel” élte túl a természeti katasztrófát.

Miért mezítlábas?

A mezítlábas Notre-Dame-nak “keresztelt” templom jelzője arra utal, hogy az épület egyszerű, paraszti kezek munkája nyomán készült, ellentétben a hatalmas méretű, hivalkodó katedrálisokkal. A hívők azt is hangsúlyozzák, hogy a tákosi református templom az élő példája annak, hogy nincs erősebb hatalom, mint az Istenbe vetett hit.

S valóban. A 252 éve épített templom a környék talán legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalú, zsindellyel fedett templom alig nagyobb egy régi parasztháznál. A templom földje döngölt agyag, méretei is különlegesek, de ami igazán megkülönbözteti a hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették.

Úgy építették, mint fecske a fészkét

A templomról a legenda úgy tartja, hogy a nép emelte magának fából és sárból, abban az időben, amikor Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ és a téglát a reformáció híveitől. A királynői utasítások ellenére megépítették abból, ami adva volt bőven a beregi embernek: fából és sárból, mint a fecske a fészkét.

A templom malomköveken áll, erre kerültek rá a nagyméretű talpgerendák. Favázas rendszerben épült, a vázak közötti részt paticsfal tölti ki, mely dacol az idővel és , “állja a sarat”, pedig már több mint 250 éve építették. A picinyke templom festett fakazettás mennyezete, berendezése, szószéke, karzata adja az igazi értékét, s tette híressé.

Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben és 1968-ban megújította a zsindelyfedést. Az 1980-tól 1985-ig tartó restaurálás folyamán helyreállították az 1767-ben készült harangtornyot a még meglévő rajzok alapján, tehát a ma látható alkotás gyakorlatilag rekonstrukció, mely megőrizte a torony eredeti faanyagának egy részét.

Fotók: takos.hu

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.