Kiderült, melyik Magyarország legbaglyosabb települése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás rendkívül sikeres volt, olvasható az egyesület honlapján.

A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt.

Ennek köszönhetően a számlálás tíz éves történetében az idei volt az első, melyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok.

A minden eddiginél több beérkező adat alapján megtudták, hogy hazánk legalább 459 településén, 694 helyszínen, 11 412 erdei fülesbagoly telel.

További érdekességek a felmérés kapcsán:

• 2018-ban 227 olyan településről kaptunk információkat, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem;
• kiderült, hogy a jásztelki megfigyelő nagyszüleinek kertjébe már 20-30 éve járnak vissza a baglyok;
• az erdei fülesbaglyok nappalozóhelyein 5 réti fülesbagoly is előkerült, Olcsvaapátin és Gönyűn pedig egy-egy macskabagoly csatlakozott a “fülesekhez”;
• 100 feletti egyedszámmal 16 település büszkélkedhet: Túrkeve, Kisújszállás, Karcag, Jászárokszállás, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Szolnok, Dévaványa, Mezőtúr, Martfű, Kengyel, Szeged, Zaláta, Jászberény, Szarvas és Kuncsorba; ebből 12 Jász-Nagykun-Szolnok megyében található;
• a legbaglyosabb települések ötös csoportja a szinkronszámlálás ideje alatt (január 19-22.) kapott adatok alapján: Túrkeve (564 példány), Kisújszállás (435 pld.), Karcag (329 pld.), Jászárokszállás (212 pld.), Tiszapüspöki (202 pld.);
• ezernél több baglyot Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében sikerült megfigyelni.

Az MME cikkében megjegyzi, a megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő egyik ilyen információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.

Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 11 412 bagoly legalább 2 853 000 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2017/2018-as telelési időszakban.

Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 71,5 tonna. A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell a drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

Mi lesz ezekkel a telelő csapatokkal?

A következő néhány hétben a bagolycsapatok folyamatosan gyérülnek, számuk akár napok alatt is töredékére eshet vissza, amint a madarak elindulnak a fészkelőhelyekre. Március közepe-végére valószínűleg az összes telelési gyülekezőhely elnéptelenedik.

Az MME jövő januárban ismét kérni fogjuk a lakosság segítségét a telelő baglyok felmérésében.

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt