A visegrádi Mogyoró-hegyen az Erdei Művelődés Háza létrehozásának ötlete a Pilisi Parkerdőgazdaságot 1969-ben éve megalapító igazgatótól, dr. Madas Lászlótól származik, aki a hetvenes években bevonta az erdei fejlesztésekbe az akkor pályakezdő Makovecz Imrét. A szakember 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott, és a Parkerdőben a mai napig legismertebb alkotása az 1988-ban átadott, erdei iskolaként funkcionáló Erdei Művelődés Háza épülete. Az intézmény Magyarország és Európa első erdei iskolája.
Maga Makovecz Imre a következőket mondta az épületről:
A ház alapfunkciója az, hogy a kirándulóközpontba érkező emberek tudatosan kapcsolatba kerülhessenek a természettel. Az épület dombház, amely mintha kiemelkedne a föld alól. A kupolákat tizenkét oszlop tartja, az oszlopfőkre a zodiákus csillagjegyei vannak felírva, és a ház úgy van tájolva, hogy a két nagy főbejárat tengelye a március 21-én felkelő Napra tekint, maga az opeion napóraként tud működni a téren belül. Azért szeretem ezt a házat, mert ebben mindaz, amit új gondolatnak nevezhetek, amit én egyáltalán hoztam az építészetben, az ebben gáncs nélkül és maradéktalanul kifejeződik.
A Dunakanyarra pazar kilátást biztosító Mogyoró-hegyen működő intézmény az alapító, dr. Madas László nevét vette fel. A hegy a kirándulók kedvelt úticélja, számos látnivalója akár több napra is programmal szolgál. Az erdei iskola főépületének – az Erdei Művelődés Házának – közvetlen közelében fekvő tábor faházaiban akár 150 fő elszállásolása is lehetséges, de a sátrazni szerető kirándulók számára is helyet kínálnak.
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában 2003-ban három lépcsős oktatási rendszer kiépítése kezdődött, amely keretén belül azóta 3 tanösvény készült el a hozzá kapcsolódó vezető füzetekkel, mesekönyvekkel és oktatási programmal együtt. Az intézmény fennállásának 30 éve alatt 100 ezernél több látogatót fogadott.
Kiemelt kép: Facebook/ Madas László Erdészeti Erdei Iskola
