A keszthelyi járásban lévő vállusi pálos kolostor eredetét és történetét régóta homály fedi. Az épületet csupán egyetlen, 1429-es keltezésű oklevél említi, pusztulásának körülményei sem ismertek. Annyi bizonyos, hogy Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül tett látogatása során keletkezett leírás a Zala megyei Válluson épített kolostort már nem említi.
A Szent Miklós Kolostor feltárását azonban rendületlenül végzik a régészek. Az idei évben közösségi ásatás keretében kutatták a Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum munkatársai a területet, melynek során kiderült, hogy az 1300-as években már biztosan állt itt kolostor, mely 4-5 szerzetes otthona volt, számolt be a Keszthelyi Városi Televízió.
A kolostor templomjának oltára is előkerült az idei feltáráson, miként díszesen faragott oszlopok is.
Mi magunk is és a kilátogató régész kollégák is meglepődtek, hogy itt valóban egy sokkal jelentősebb közösségről van szó, mint amire az írásos forrásokból, vagy a korábbi szakirodalomban említett adatokból számítani lehetett
– mondta Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója.
A tudósításból kiderül, hogy a fémkeresős kutatás során előkerült egy bécsi fillér, mely bizonyítja, hogy az 1300-as években már biztosan állt itt kolostor, és vélhetően a terület már Kr. előtt 1000 környékén lakott volt. Számos késő bronzkori edénytöredéket találtak, illetve egy nagyon jó állapotban fennmaradat tűt is.
Az ásatást közösségi finanszírozással, közvetlen állami támogatás nélkül valósították meg: a vállusi önkormányzat, környékbeli vállalkozók és magánszemélyek hozzájárulásával zajlott az idei munka. A régészek jövőre is folytatni kívánják a feltárásokat, a távlati cél pedig, hogy a helyszínen bemutathatóvá tegyék a kolostort.
Kiemelt kép: Göcseji Múzeum
