Ki ne szeretné a sétákat az őszi napsütésben, a ködös, friss reggeleket, a vörösben izzó délutánokat? A szőlő, alma, dió, a szüreti hangulat, a reggeli dér a füvön, a sültőben illatozó tök illata vagy éppen a fahéjas melengető kávé íze mind-mind az ősz kincsei.
Aranyosi Ervin így ír erről az évszakról:
Lám, a megfáradt fák
levelüket ejtik,
a nyár üde zöldjét
végképp elfelejtik…
Színes levelekkel
takarják a földet,
színpompás varázzsal
búcsúzkodnak tőled.
Ha lehull a levél,
álom száll a fákra,
színes avarszőnyeg
terül a világra…
Tihany
Verpelét
Őriszentpéter
Buják
Szeged
Csorna
Minden arany már, a napsugár is,
mely ontotta kincsét egész nyáron át.
Nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik,
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy.
(…)
Szép most az ősz, akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon.
S míg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a föld készül, mereng új tavaszon.
Stignor István
Salgói vár
Siófok
Hajdúböszörmény
Rékavölgy
Tiszafüred
Tokaj
Budai várnegyed
Ez már az ősz. Borzongva kél a nap.
Közeleg a rozsdaszínű áradat.
Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött –
elnémul a rigó, el a tücsök.
(…)
Csügged az ág, ejti leveleit. –
Ó, ha az ember is a bűneit
így hullatná! S lomb nélkül, meztelen,
de állhatnék telemben bűntelen!
Zelk Zoltán
Eger
Tiszakécske
Budakalász
Körös-torok
Ma még fényszikrákat szór az őszi ég,
de sűrűn hull már fákról a levél.
Süppedő szőnyegén szökken a szellő,
csend, némaságtól visszhangos az erdő.
Valami fenséges nyugalom árad,
bűvös illata betölti a tájat.
Sejtelmesen hullámzik az éterben,
az ősz búcsút hintő hűs lehelete.
Schvalm Rózsa