Legkisebb „ragadozó” madarunk, a nagy őrgébics

A téli időszakban a Körös-Maros Nemzeti Park minden részterületén előfordulhatnak nagy őrgébicsek. Bár rendszertanilag az énekesmadarak közé tartoznak, mégis ragadozó madárként viselkednek: kisebb rágcsálókat zsákmányolnak, olvasható a park honlapján.

A népies nevén bábaszarkaként is emlegetett, a fekete rigóhoz hasonló méretű nagy őrgébics csak téli vendég a Dél-Alföldön. Magyarország északi területein azonban már fészkelőként is megjelent néhány pár az utóbbi években.

Vártamadárról lévén szó, legnagyobb eséllyel egy magas ponton, például villanyoszlopokon, fák, bokrok tetején pillanthatjuk meg, onnan les zsákmányra. Esetenként szitálva szemléli vadászterületét. Mindig magányosan telel, s ugyanúgy, mint a költési időszakban, télen is saját revírt tart fenn, melynek területe általában 1-2 négyzetkilométer.

A téli időszakban, amikor nem talál rovarokat, átáll a ragadozó életmódra: kisebb pockokat, güzüegereket zsákmányol, időnként pedig egy-egy kistestű énekesmadarat is elkap.

A veol.hu arról ír, szintén egy érdekes szokásuk a gébicseknek, hogy zsákmányukból gyakran egy élelmiszerraktárt hoznak létre, oly módon, hogy a kisemlősöket, madarakat, tücsköket felszúrják egy tüskés bokorra, rendszerint galagonyára. A madár hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén megfigyelték, hogy ugyanazokban a revírekben évről-évre megjelennek nagy őrgébicsek. Számuk nagyban függ az időjárástól és a táplálék-felhozataltól.

Szabadon engedték a világ legritkább madarait

15 évig a faj egyetlen példányával sem találkozott senki, ezért azt hitték, hogy a madagaszkári cigányréce teljesen kihalt.

Kiemelt kép: Thinkstock