Méltóságteljesen hűsölnek az egykoron izzó Szent György-hegyi bazaltorgonák

A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, oldalán a minden évszakban csodálatos, hatalmas bazaltoszlopokkal.

A hegy alapkőzete a Pannon-tenger üledékéből származik, melyre 3–4 millió évvel ezelőtt, vulkánkitörések sorozatával bazalt- és bazalttufa rétegek rakódtak. Mielőtt a terület kiemelkedett volna a tengerből, kitörtek a vulkánok, előbb gőzök, gázok és kőzetpor szabadult ki és hullott a tengerbe, mely vulkáni bazalttufa- és agglomerátumrétegeket alakított ki a tengeri üledékes rétegek tetején. A felszínre törő láva kisebb-nagyobb „lepények” formájában terült szét az üledékes rétegeken, melyeket megóvott a lepusztulástól. Ezt követően, bazaltfolyás következtében alakultak ki a vaskos bazaltoszlopok, melyek jellegükben elkülönülnek e felettük található, finomabb kőzetű bazalttól, melynek oszlopai karcsúbbak, és amelyeket a Szent György-hegy nevezetes bazaltorgonáiként ismerünk, olvasható a Wikipédián.

Josef Jordan – aki korábban a zúzmarás Mátráról és a felhők alól előbújó hollókői várról is lenyáűgöző felvételekkel kényeztette el olvasóinkat – a Drónnal a Balaton körül nevű Facebook csoportban osztotta meg fotósorozatát, melyet drónja segítségével készített a téli csenben magasodó bazaltorgonákról.

Egykoron izzottak, most hűsölnek… A látványos Szent György-hegyi bazaltorgonák

– írta bejegyzéséhez, mi pedig dőljünk hátra és csodáljuk meg a képeket.

Kiemelt kép: Josef Jordan