Életmód

Remeteként él a Szent György-hegyi ortodox szerzetes

Két keze munkáját dícséri az építészeti remek.

A Szent György-hegy hatalmas bazaltoszlopaival a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye a maga nyugalmával és szépségével. Idilli hely ez, melyet a természetjárók is szívesen keresnek fel., s lelnek megannyi látnivalóra. A séta során a figyelmes vándor a hegy keleti oldalában, az erdő mélyén a Balaton-part pazar nyaralóit ismerve kissé szokatlannak tűnő épületegyüttest fedezhet fel: Márton atya remetelakját és egy hozzá tartozó ortodox kápolnát.

A remetelak és az Örömhírvétel-kápolna kívülről bármikor megtekinthető. Hivatalosan ugyan nem látogatható, ám ha az atya otthon tartózkodik – mint példánk igazolja – biztosan megengedi, hogy megtekintsük a két keze által létrehozott ortodox építészeti csodát.

Kit nevezünk remetének?

A világtól elvonult ember, aki vezeklés vagy vallásos elmélkedés céljából pusztai (sivatagi) vagy erdei, hegyvidéki (barlang, sziklatető) magányban él. Csendes magányában nemcsak lelkileg, hanem testileg is igyekszik Isten jelenlétébe helyezni magát (teljes önátadás). Később közösségekbe tömörültek, így jöttek létre a szerzetesrendek (Wikipédia).

Mert igazi csoda ez. A debreceni származású szerzetes külföldről hazatérve barátaitól kapott ajándékba egy romos, tönkrement présházat, melyet saját kezűleg újított fel és épített át a kétezres évek derekán. Az atya eredetileg kőfaragó és kőszobrász, így mesterien varázsolta alkotta meg a kápolnát is, tanúságot téve szakmai hozzáértéséről és kézügyességéről. A belső ábrázolásokat egy festő készítette.

Márton atya felnőttként keresztelkedett meg, majd Görögországba, az Athosz-hegy szerzetesei közé vezetett az útja. Később a franciaországi Monastère Saint-Antoine le Grand nevű kolostorban töltött 14 évet. Itt szentelték pappá. 2003-ban tért vissza Magyarországra, ma a Szent György-hegyi remetelak és a mögé épült Örömhírvétel-kápolna az otthona, menedéke. Minden nap paraklésziszt (vigasztalás) tart reggel és este, valamint minden második vasárnap Szent Liturgiát vezet. Hívei a környékbeliek.

A Szent-György hegyi szerzetes zárkózottnak tűnik. Bár őszinte tekintetű, barátságos, magával ragadó, ám nem a szavak embere. Nem szereti a nyilvánosságot, ezért arcát sem engedi fényképezni. Halk szavú és olyan kisugárzása van, akinek a jelenlétében jól érzi magát az ember.

Hosszú út vezetett Márton atyának idáig. Napjait ma többnyire magányosan, egyedül tölti, ember és Isten dolgai kötik le. Kétségtelen, hogy célba ért: megtalálta lelki békéjét és nyugalmát a Szent György-hegyen.

Galéria
Fotó: Bódi Katalin

Kiemelt kép: Bódi Katalin

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik