A Zempléni-hegység-területén, így a Komlóskán található házakat a néprajztudomány az északi magyar háztípusba sorolja. A szoba, pitvar, kamra beosztású lakóházak határozták meg egykoron a falu képét, a házak mögött az udvaron istálló, csűr, sertésól, kút alkotta a gazdasági épületeket, olvasható a település weboldalán.
Az 1980 óta múzeumként működő Komlóskai Ruszin Tájház – mely a XIX. század első felében épült – Komlóska népi építészetét és hagyományos lakáskultáráját mutatja be. Beosztása a hagyományos: szoba, pitvar és ól. Falazata gerendavázra épített sárral tapasztott paticsfal, zsupszalmával fedett.
Berendezése az 1900-as évek első évtizedét tárja a látogatók elé. A lakóház legfontosabb helyisége a többfunkciós szoba, mely a benne lakó család élettere volt. Magyarországon csak a komlóskai tájház szobájában maradt meg eredeti formájában a kabolás kemence a mellé épített masinával. Amikor működött, a kürtő a füstöt a pitvarbeli szabadkéményen keresztül vezette ki a szabadba. A lakóház pitvarát fallal kettéosztották, a szabadkémény alatti részt tárolóhelyként, kamraként használták.
A szoba berendezéséhez tartozik két Sátoraljaújhelyen készült, jellegzetes festett bútor, a karosláda is, melyek 1888-ban, illetve 1895-ben készültek. A szoba közepén nagyfiókos asztalt, a két ablak között komód, két sarokban magasra vetett koronás végű – 1895-ben és 1900-ban készült ágy található. A tájházban üvegpoharak, keménycserép csészék, sárospataki tálak, cseréplábas, drótozott szilke , öntösvas fazekak idézik az egykori tulajdonosok használati tárgyait, de található feszület, máriapócsi kép, szentképek, világháborús emlékkép, családi képek.
Kiemelt kép: Soós András
