Az erdőknek hatalmas jelentősége van az emberiség szempontjából. Fák nélkül az emberi élet nem tudna fennmaradni. Nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem az emberekhez hasonlóan lélegeznek is. Csak míg az emberek oxigént lélegeznek be, és szén-dioxidot lélegeznek ki, addig a fák szén-dioxidot lélegeznek be, és oxigént lélegeznek ki.
Az erdők az élőhelye a szárazföldi állatok és növények több, mint 70 százalékának.
Szerepe van a fáknak a városokban is
Nem csak az árnyékukba húzódhatunk egy forró nyári napon, de fontosak a levegő hőmérsékletének szempontjából, hisz csökkentik azt, továbbá szűrik a levegőt is, eltávolítva belőle a finom port és a káros anyagok egy részét.
A faültetés tehát kulcsfontosságú, olyan, mintha minden egyes fa ültetésével megnövelnénk a Föld tüdejét, így csökkentve az emberek által létrejött légköri szén-dioxid felhalmozódását.
És természetesen feltölt, megnyugtat, az erdőben sétálni egyaránt jó a testnek és léleknek.
A Hortobágyi Nemzeti Park 2018-ban szürke nyárból: 557 000 db-ot, fekete nyárból 46 750 db-ot, mezei szilből 2 000 db-ot, magyar kőrisből 32 000 db-ot, kocsányos tölgyből 153 000 db-ot, cserből 49 000 db-ot, vad körtéből 9 000 db-ot, mezei juharból 30 000 db-ot ültetett.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentős méretű, mintegy 10.000 hektárnyi erdőterületen végez erdőkezelési tevékenységet. A faállomány közel 40 %-a idegenhonos, természetvédelmi szempontból csekély jelentőséggel bíró fajokból áll, mint a nemes nyár, a feketefenyő, az erdeifenyő és az akác
Nemzeti Park ezeket cseréli le folyamatosan őshonosakra, helyükre fekete és szürke nyár, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, mezei és tatár juhar kerül. Az erdősítési munkálatok a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban zajlanak. Céljuk, hogy őshonos fajokból álló, gazdag élővilágnak otthont adó erdőket hozzanak létre.
A 2017/2018-as ültetési szezonban 350.000 facsemetét ültettek a Tisza-völgyében és a Homokhátságon. A 2018/2019-es ültetési szezonban pedig 395.000 db csemetét ültetnek Lakitelek Tiszaalpár, Mártély, Csanytelek, Bugac, B.pusztaháza, Orgovány, Bócsa, Kaskantyú, Páhi, Fülöpháza, Kunadacs, Kunpeszér, Kunbaracs községhatárokban.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2018-ban erdősítések pótlására két erdőrészletben összesen 4.000 db kocsányos tölgy csemetével gazdagította erdeinket, míg az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnál a tavalyi évben erdősítést érintő ültetés és pótlás nem történt, viszont 2019 őszére és 2020 tavaszára nagyobb ültetéseket terveztek be.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a saját vagyonkezelésükben lévő állami területeken természetvédelmi kezelés érdekében a hajdani erdőterületek természetességének helyreállítását célzó erdőfelújítást/erdősítést végzett.
Pótlásra és állománykiegészítésre 14,75 hektár érintett területen 21500 db csemete elültetésére került sor, további állománykiegészítésként 500 kilogramm molyhos tölgy és csermakk bekapálása történt meg önkéntesek bevonásával Táti-szigetek, Háros-sziget, Tápióság, Ócsai TK, Mezőföld (Sárvíz völgye) Fóti-somlyó helyszíneken.
A jászberényi (Tápióság: Hajta Mocsár) erdősítés első kivitelezése során kiültetett mennyiség: kb. 20 ezer db szürke nyár és kb. 2 ezer db kocsányos tölgyvolt, így összességében elmondható, hogy 43500 db csemete került elültetésre közel 19 hektár területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezeléséhez tartozó területeken.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 2018 tavaszán és őszén végzett ültetéseket, melyek 30 erdőrészletet érintettek, ezek között volt olyan, amelyikbe tavasszal és ősszel is ültettek. A bükk, kocsánytalan tölgy, cser, cseresznye nógrádi és bükki tájegységeink erdőterületeinek, a kocsányos tölgy, szürke nyár, magyar kőris, éger, szilek, juharok pedig a dél-borsodi mezőségi és ártéri erdeink felújításához lettek felhasználva.
245 300 db facsemetét ültetettek el összesen: 500 db bükköt, 14300 db csertölgyet, 2200 db hegyi juhart, 68500 db kocsányos tölgy, 53800 db kocsánytalan tölgyet, 1200 db madárcseresznyét, 20200 db magyar kőrist, 1100 db mezei juhart, 2000 db mezei szilt, 4700 db mézgás égert, 74750 db szürke nyárfát és 2050 db vénic szilt.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága a tavalyi évben négy bódvarákói, két perkupai, és egy szalonnai községhatárhoz tartozó erdőrészletekben 15000 db csemetét ültetett.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén évek óta zajlanak az erdősítési, erdőfelújítási munkálatok. A tájidegen nemes nyárasokat fokozatosan lecserélik őshonos állományokra. 2018 őszén 15000 db facsemetét ültettek el a Hármas-Körös árterében.
Bár a Duna-Dráva és a Fertő-Hanság Nemzeti Parktól sikerült adatokat megtudnunk, így is elmondható, hogy hazánk is tett azért, hogy a Föld tüdeje növekedjen, s így lesz ez a következő években is.
Kiemelt kép: iStock
