Virágzó vidékünk

Újra lesznek magyar őserdők: visszavadítják a hazai gazdasági állományokat

Egy kísérleti program keretében ökológusok a gazdasági tevékenység alatt álló erdőkben egy-egy területet visszavadítva természetesebb, az idősebb őserdőkre jobban hasonlító erdőállomány kialakulását segítik Magyarországon. A természetes erdők és az őserdők amellett, hogy megőrző helyei a biológiai sokféleségnek, a klímaváltozás is kevésbé érinti ezeket a területeket - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
Korábban a témában:

A Kékestető északi oldalán terül el a fokozottan védett természetvédelmi terület, az úgynevezett “őserdőfolt” a Kékesi Észak Erdőrezervátum. Ez azt jelenti, hogy bizonyíthatóan nem vagy nagyon kevés emberi hatás érte ezt a területet – erről Aszalós Réka erdőökológus, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa beszélt.

A kísérleti projekt során meglévő gazdasági tevékenység alatt álló erdőkből kiválasztanak területeket és “elindítják” azokat olyan irányba, hogy jobban hasonlítsanak az idős, őserdő jellegű állományokra.

Mint  a szakember mondta, a visszavadítás során a fafajok sokféleségét, az erdő szerkezetének változatosságát állítják vissza, amelyre már bevált technikáik vannak.  Egy természetes erdőben nagyon sokféle átmérőjű fa van, nem úgy mint egy gazdasági erdőben. Így a projekt során a fajták sokszínűségének visszaállítása mellett arra is törekszenek, hogy a fák kora változatos legyen és jelenjenek meg a holt fák is.

Mint hozzátette, sokan nem gondolnák, de a lábon álló holt fák, a kidőlt törzsek a jelentős élőhelyek közé tartoznak. A harkályok azonnal megtalálják a holtfákat és odúkat készítenek, az összes odúlakú lény ezekhez kötődik, be tudnak költözni ezekbe.

A természetes erdő és az őserdők úgynevezett hotspotok, megőrző helyei a biodiverzitásnak – magyarázta Aszalós Réka hozzátéve, hogy nagyságrendi különbség lehet a biológiai sokféleség tekintetében egy leegyszerűsített gazdasági erdő és egy természetes erdő között.

Emellett, mint mondta, ezeknek az erdőknek az ellenállóképessége, az immunrendszere is sokkal erősebb. Ezért a klímaváltozás ezeket az erdőket kevésbé érinti. “Minél természetesebb egy erdő, minél jobban hasonlít fafaj összetételében, szerkezetében ezekre az idős erdőkre, amelyek már rengetek évszázadot, évezredet túléltek, annál inkább meg tudjuk őrizni ezeket az utókornak

– hangsúlyozta az ökológus.

Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás szempontjából nagyon fontos, hogy ezeknek az őserdőknek nagyon magas a szénd-dioxidot megkötő képességük. Kutatók kimutatták, hogy még egy 400 éves erdő is a tárolás mellett folyamatosan köt meg szén-dioxidot. Az ökológus szerint a klímaváltozás szempontjából ugyanakkor nemcsak ezért fontosak az erdők, hanem azért is, mert árnyékolnak.

Budapest, 2017. október 18.
Õszi látkép a budapesti Kecske-hegyrõl fotózva 2017. október 17-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Itt található Magyarország egyetlen valódi őserdeje
2000-től fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll.

Címlapfotó: Pixabay

Kommentek

Zalakaros, 2019. augusztus 20.
A zalakarosi termáltó 2019. augusztus 19-én. A tóból az alatta húzódó vízelvezetõ rendszer sérülése miatt 2018 májusában elfolyt a víz. A hibát kijavították, megkezdték a meder feltöltését.
MTI/Varga György
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.