Virágzó vidékünk

Ritkán látni ilyen ragadozót a Körösök mentén

Néhány évvel ezelőtt fészkelt itt néhány pár, tavaly azonban már egy sem.

Fokozottan védett ragadozó madár kezdett újra költeni a Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér részterületén. A barna kánya rendkívül ritka az alföldi tájakon – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park weboldalán.

A barna kánya Egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában is él. A XX. század közepéig gyakori, általánosan elterjedt fajnak számított Magyarországon. Utána azonban állománya jelentősen megfogyatkozott.

15 ezer facsemetét ültettek el a Hármas-Körös árterében
A Körös-Maros Nemzeti Park területén évek óta zajlanak az erdősítési, erdőfelújítási munkálatok.

A feketés-barnás tollazatú, görbe csőrű vonuló madár manapság már a Tisza mentén ismét gyakrabban előfordul, de a Körösök mentén igen ritka költőfaj. Örömteli, hogy idén két pár is újra ezt a vidéket választotta. A barna kánya folyóvizek menti erdős területeken fészkel. Fészket ritkán rak, mivel általában más madárfajokét foglalja el, ez a két pár is egy-egy egerészölyv korábbi fészkét alakította át saját ízlésére.

A megfigyeléseink szerint mindkét fészekben két-két fióka nőtt fel, melyek júliusban röpképessé is váltak.

Fotó: Wikimedia Commons/ThKraft

A barna kánya a telet Afrikában tölti, októberig tartózkodik nálunk. Társaságkedvelő, gyakran verődik kisebb csoportokba. Alacsony repülése közben, észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons/ThKraft

Berepült a mentősökhöz a sérült héja
Gyorsan kórházba szállították a törött szárnyú madarat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik