Remekül működik a világon elsőként beépített kérészvédő fénysorompó Tahitótfalunál, így várhatóan jóval kevesebb védett dunavirág repül majd fel az aszfaltút feletti lámpákhoz. A vízfelszín felett tartott kérészek tojásaikkal együtt nem az aszfaltra, hanem a folyó vizébe hullanak, így utódaik megmenekülhetnek.
A remek hírről egy Facebook-bejegyzésben olvashattunk:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="728" width="640" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kérészek éjszaka keresik párjukat, így számukra létfontosságúak a tájékozódást segítő fények
A védett rovarfaj, melynek természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint, 2012 óta gyönyörködtet tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán.
Ha élőhelyük közelében nincs mesterséges fényforrás, akkor a Hold és a csillagok fényjelei jelzik számukra a helyes irányt. A sötétedés utáni tömegrajzást azonban megzavarja a közvilágításból eredő fényszennyezés.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A hagyományos ökológiai fényszennyezés (a közvilágítás vonzó hatása) és a közelmúltban felfedezett poláros fényszennyezés (az aszfalt és a vízfelszín optikai hasonlósága) ugyanis egymás hatását erősítve, ökológiai csapdaként hat viselkedésükre. A hidak lámpáinál kialakuló fénycsapdában a dunavirágok az aszfaltútig érő csóvákat alakítanak ki, végül pedig a számukra vizet utánzó aszfaltra petéznek és elpusztulnak.
Ezért lehet életmentő számukra a speciális, védő fénysorompó, amit Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídon szereltek fel.
Címlapfotó: Faxebook / Farkas Alexandra