Ha hazai kastélyokról beszélünk, mindenkinek eszébe jut a páratlan szépségű, impozáns keszthelyi Festetics-kastély, melynek színes termeit rengetegen megcsodáltuk már, vagy az Esterházy-kastély, hazánk legnagyobb barokk stílusban épült létesítménye, ami szintén nagy kedvenc a kastélylátogatók között.
De említhetnénk a turai Schossberger-kastélyt is, ami éppen ebben az időszakban áll átfogó restauráció alatt, ezért az őszi szezonban nem látogatható, de hamarosan újult pompával fogadja majd a látogatókat, s ami néhány éve Angelina Jolie-t is lenyűgözte, vagy a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt is, amely jelenleg átépítés miatt ugyan szintén nem látogatható, de párját ritkító impozáns épület, amit egyszer mindenkinek látnia kell.
Említésre méltó a Tiszadobon található romantikus-neogót Andrássy-kastély is, melyet állítólag Erzsébet magyar királyné tiszteletére építtetett Andrássy Gyula, de ezeken a gyönyörű épületeken kívül is megannyi kastély van az országban, amit érdemes meglátogatni és megtekinteni.
Fehérvárcsurgó – Károlyi-kastély
A Károlyi-kastély egy, a 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban Henrich Koch tervei alapján épült kastély Fehérvárcsurgón. A birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és később a Perényi családé lett. A családfő később elzálogosította az épületet Károlyi Györgynek, ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Károlyiak kezébe került.
Az apa halála után 1877-ben a fiatalabb fiú, majd korai halála után bátyja, Károlyi Gyula örökölte a birtokot, amit a családnak 1944-ben el kellett hagynia. A háború alatt katonák használták, majd a második világháború után a kastélyt és birtokot államosították, ezt követően először üdülőként, majd gyermekotthonként üzemelt.
1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György kezdeményezésére elkezdődtek a felújítások. Jelenleg a kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni. Itt rendezik meg minden tavasszal az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat is, melyen a magyarországi kertészetek képviselőivel lehet találkozni.
Érdemes a kastély megtekintése után egy nagyot sétálni az épületet körülvevő 50 hektáros ősfás parkban is. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, lehet sétálni a tó körül, melyen kis fahidak ívelnek át. Egy pavilonban, vagy a tó partján lévő padok egyikén leülve el lehet merülni a madárdalban, vagy a vízen ringatózó vízililiomok szépségében.
Martonvásár – Brunszvik-kastély
Fejér megye barokk és neogót stílusban épült kastélya Magyarország egyik legismertebb főúri rezidenciája. Idősebb korompai Brunszvik Antal még Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot.
A kastély barokk kúriának épült az 1980-as évek közepén, majd Brunszvik Ferenc az 1820-as években klasszicista, később fia Brunszvik Géza 1872-1875 között neogót stílusban építtette át a kastélyt, aminek a Brunszvikok után még számtalan tulajdonosa volt, többek közt Dreher Antal sörgyáros, aki 1945-ig birtokolta, és több jelentős átalakítást végzett rajta.
1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik és Beethoven emlékmúzeum működik falain belül.
1799-ben özvegy Brusznvik Antalné bárónő úgy döntött, ideje lányait férjhez adni, s ezért a 24 éves Terézzel és a 21 éves Jozefinnel a császárvárosba utazott. A bárónő ekkor kérte fel Beethovent, hogy tanítsa a lányokat zongorázni.
Beethoven véleménye a tanításról nem volt kedvező, azt vallotta, tanítson az, aki nem tud komponálni, a lányokkal mégis kivételt tett, részben Teréz tehetsége, részben Jozefin szépsége miatt. 16 napig tanította a lányokat, s ez idő alatt barátságot kötött bátyjukkal, Brunszvik Ferenccel is, aki később mecénása is lett.
A szerelmesek állítólag többször is sétáltak a kastélyt körülvevő 70 hektáros kertben, amelyet Brunszvik Ferenc alakíttatott igazi romantikus angolkertté. Több egzotikus fafaj is megtalálható itt, mocsári ciprust, páfrány fenyőt, juhart és platánt is láthat, aki a parkban sétál, de van hárs, tulipánfa, szomorúfűz, amerikai szivarfa, balkáni vadgesztenye, kőris-éger láperdő, ligetek, mandulások is.
A parkban pedig Beethoven ül, és várja az arra sétálókat.
Dég – Festetics-kastély
Bár a dégi Festetics-kastély felújítási munkálatok miatt éppen zárva tart, és feltehetően csak 2020 tavaszától lesz majd újra látogatható, hatalmasat lehet az őszi napsütésben a kastély körül sétálni, hiszen Magyarország egyetlen általában látogatható klasszicista kastélyát az ország legnagyobb angolparkja veszi körül.
A kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel a neves építészt, Pollack Mihályt bízta meg. Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt, ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.
A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, ezután német hadikórház működött benne, az 1945-ös államosítás után pedig gyermekotthon kapott helyet benne 1996-ig. Az épület eredeti berendezése sajnos nem ismert, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították vagy eltulajdonították.
A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként is szokták emlegetni, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.
Érdekesség, hogy az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló díszítőfestésekre bukkantak, ezek egy része ma megtekinthető.
A dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakítottak ki Magyarország legnagyobb angolkertje. A tájképi kert létrehozásának pontos időpontja nem ismert, viszont a Hasznos Mulatságok folyóirat már 1817-ben írt a parkról.
Halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között.
A park tavának szigetén áll egy vörös téglás, németalföldi stílusban épült ház, ami igazi kuriózum: a hollandi ház. 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idején. Földszintes része hajdanán tehénistállóként szolgált, emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné számára berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az istálló ammóniatartalmú levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották.
A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, ma egy fahídon átsétálva közelíthető meg. Az épület teljes rekonstrukciója szintén folyamatban van.
2017-ben amerikai film is forgott itt, Jennifer Lawrence főszereplésével készült Vörös verébben mindenki felfedezheti a kastélyt.
Kiemelt kép: Wikipedia/fm2Indafotó
