Vadkamerás felvételeket közölt a farkasfalkáról a Bükki Nemzeti Park

Korábban a témában:

Villámgyorsan közleményben reagált a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság arra a felvételre, melyen egy nyolctagú farkasfalkát örökített meg egy turista a Bükkben az év elején.

Bakó Botond gerinces-zoológiai szakreferens a közleményben azt írja, egyre gyakrabban jelennek meg a helyi vagy akár az országos hírportálokon olyan cikkek, amelyek a Bükkben felbukkanó, megtelepedő, sőt szaporodó farkas családokról tudósítanak.

Mivel a híradások egy jelentős része negatív színben tünteti fel ezeket a nagyragadozókat, a szakértő arra keresi a választ, az ember örüljön-e nekik, vagy inkább féljen tőlük?

Farkasember járja az Aggteleki-karsztot
Bizonyítékunk van rá: egy teljes napot töltöttünk vele. Riport.

Szlovákiából jönnek

Mint írja: farkasszempontból is nagyot változott a világ az elmúlt évszázadokban. Magyarország legújabb kori történelmében ez a nagyragadozó faj a korábbi állapotokhoz képest csak kisebb egyedszámban volt észlelhető. Tény azonban, hogy az 1970-as évektől már a faj szaporodása is bizonyított volt, elsősorban az Északi-középhegység kevésbé zavart részein. Hol több példány, hol csak néhány kóborló farkas rótta az erdei utakat.

Ma már a nagyragadozók száma Európa-szerte valamelyest növekszik. 2004 novemberében 170-220 km/órás széllökésekkel söpört végig a vihar a Magas-Tátra déli oldalán és 750-1300 méteres magasságban szinte letarolta az erdőt. 2014-ben pedig az Alacsony-Tátra erdeit ritkította meg az orkán.

Ezek az élőhelyek annak a szlovákiai farkas állománynak is a lakóhelyét jelentik, amelyek az észak-magyarországi farkasok forráspopulációit is jelentik. Természetes, hogy az élőhelyi változások következtében a farkasok déli irányba terjeszkedve telepedtek meg hazánkban. Itt megfelelő élőhelyeket találva maguknak, jelenleg már rendszeresen családokat alkotnak, szaporodnak is

– magyarázza.

Fotó: BNPI

Aligha fog nőni a számuk

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint az itteni farkasok a néhány száz négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve családokat alkotnak. Létszámuk, falkanagyságuk azonban évről évre változik.

A Természetvédelmi Őrszolgálatunk kameracsapdák és egyéb nyomok gyűjtése segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a farkasok létszámát, aktivitását.

A kamerák elhagyatottabb helyeken, és erdei turistautak közelében is készítenek felvételeket és évente akár több száz észlelést is rögzítenek a faj egyedeiről, a farkascsaládok életéről. Ebből ízelítőt is adott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Ugyanakkor annak ellenére, hogy rendszeresen van szaporulat, a Bükk területén tartósan jelenlévő egyedek száma jelentősen nem fog változni, írja Bakó Bozond. A tapasztalatok szerint a szaporulatnak csak mintegy a fele éli túl az első két évét, a többiek elsősorban a különböző betegségek, tapasztalatlanságuk miatt szerzett sérülések miatt pusztulnak el.

Sajnos, ahogy az elmúlt évek tapasztalata azt is mutatja, az illegális elejtés is komolyan károsíthatja a bükki farkas állományt. Az Igazgatóság munkatársai más tudományos intézetekkel karöltve folyamatosan térképezik fel az itteni nagyragadozók „családfáját”, azaz a genetikai leszármazási kapcsolatainak feltárását

– fogalmaz a szakreferens.

Farkasfalkát fogott az aggteleki vadkamera
2001 óta fokozottan védett állatfaj a nagyragadozó Magyarországon.

Akkor örülhetünk nekik?

A kérdésre egyértelműen igen a válasz. De miért is?

A nagyragadozók jelenléte pozitívan hat védett területeink természetes állapotára, a faj egyedeinek szelektív zsákmányolása révén segíti a vadgazdálkodást, és hozzájárul az élőhelyek természetes állapotának visszaállításához.

Ugyanakkor a kameracsapdák által készített képek segítségével cáfolható az a tévhit is, hogy a nagyragadozók jelentősen zavarják, sőt elüldözik a területen élő vadászható vadfajokat, lehetetlenné teszik azok vadászatát. A kameracsapda felvételek tanúsága szerint a szarvasok, őzek a farkas csapáját sokszor a ragadozó távozását követően negyedórán, félórán belül is nyugodtan használják, holott az előttük átváltó ragadozó illatanyagai minden bizonnyal érzékelhetőek számukra. 

Fotó: BNPI / Gombkötő Péter

Nem elhanyagolható pozitívum, hogy a farkasok nyomása miatt csökken a patások erdeink természetes felújulását gátló hatása, ez pedig lehetővé teheti a fiatal növényzet természetes erősödését a korábban szétlegelt helyszíneken, írta.

Az elmúlt években megjelent és sok kárt okozó sertéspestis kapcsán szintén kiemelkedő fontosságú az, hogy a farkasok általában a beteg, legyengült patásokra vadásznak, amellyel egyrészt jelentős mértékben mérséklik a fertőzések terjedését a prédacsoportokban, ám közvetve a háziasított fajok betegségeinek terjedését is csökkentik. Végeredményben tehát az állattartás is nyerhet a farkas jelenlétével.

Végül, de nem utolsó sorban fontos kiemelni azt a tényt, hogy a középkori legendákkal ellentétben a farkasok nem tekintik zsákmánynak az embert, tehát ha kirándulót érzékelnek, akkor szinte kivétel nélkül olyan formában visszahúzódnak, hogy azt mi észre sem vesszük.

Kimentették a kutyát a fagyos folyóból, de nem is kutya volt
Megmentőit mindenesetre így is dicséret illeti.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.