A nagyéri képviselő-testület névszavazásra bocsátja a kérdést, visszavegye-e Nagyér a régi, kommunista időszak előtti nevét. A Csongrád megyei Nagymajláthot 1952. július 1-jén nevezték át Nagyérre, mert a Rákosi-korszak ideológiája szerint nem fért bele, hogy egy gróf nevét viselje a falu, írta a Délmagyar.
Azért fontos nekünk a név visszaállítása, mert a gyökereink, a falu múltja ehhez a névhez kapcsolódik. Településünket Majláth György, későbbi országbíróról nevezték el, hozzá kötődik a korabeli dohánykertész községünk alapítása. Az ő nevét viselte Nagyér az alapítástól
– mondta a portálnak Lőrincz Tibor, Nagyér polgármestere.
A régi településnév visszavétele már régi téma a faluban, a 2019-es önkormányzati választás után a képviselők a szándékról határozatot is hoztak. A település vezetése most az elődök iránti tisztelet jeléül szeretné visszavenni az eredeti nevet.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A települést gróf Majláth György országbíró alapította, aki a bécsi udvarban dolgozott. Nagymajláthot – vagyis ahogy jelenleg nevezik a falut, Nagyért – és a tőle 40-50 kilométerre, Aradhoz közeli, Majláthfalvát is ő hozta létre.
A település tervezése az 1820-as, 1830-as években kezdődött, Nagymajláth hivatalosan 1843-ban alakult meg. Az ide érkezők telket kaptak és 40-80 évig törleszthető, alacsony kamatozású hitelhez is juthattak.
Nagymajláth gyorsan virágzó településsé vált. Szélmalmok, gőzmalom, mészárszékek, téglagyár működött itt, megművelt szántók és kertek voltak a faluban
– emelte ki a polgármester.
Az 1952-ben kapott új névben az „ér” utótag a Száraz-ér közelségére utal, de a régi név máig a köztudatban maradt. A település lakóinak nagy része még majláthi születésű, és ma is büszkén vallják magukat nagymajláthinak.
Kiemelt kép: Flickr/Bánhidi Norbert
