Magyarországi kastélyok és kúriák: Kende-Kölcsey kúria

Szeretjük a kastélyokat. Egyre jobban. Ráadásul Magyarország nincs híján csodálatos vagy felújításra váró varázslatos épületeknek. Jó lenne, ha minél több hazai kastélyt és kúriát megismernénk, hiszen múltunk részei. Ebben nyújt segítséget induló sorozatunkban Egresi János, akinek nyilvántartásában 790 kastély és 890 kúria szerepel, ráadásul mindezek jelentős részét már felkereste. Az általa működtetett  kastélyok.hu és az Európa határok nélkül oldala mintegy összefoglalója hazánk építészeti remekeinek.

Amit a kastélyokról tudni érdemes

• A kastélyok fő építtetői, az egykori földbirtokos nemesség tagjai voltak, a rendelkezésükre álló anyagi lehetőségeiknek és szellemi igényeiknek megfelelően építették otthonaikat.
• A kastélyok az otthonokon túli funkciói, a művelődés, az irodalom a művészet (muzsika, színjátszás, festészet), időnként a politika színtereivé is bővültek.
• Az évszázadok során a kastély önálló építészeti típussá fejlődött. Így történt ez szerte Európában, s ezért lett a kastély világi építészetünkben és benne alkalmazott művészetek több ágának, a festészetnek, a szobrászatnak és az iparművészetnek kiemelkedő értékeket felmutató emléke.

• A kastélyok tulajdonosai idehaza azok a történelmi családok voltak, akik jelentős vagyont halmoztak fel, jelentős földbirtokokkal rendelkeztek, a fenntartásukat csak így tudták biztosítani, azaz több település, akár egy egész megye, vagy egy országész tartozott a tulajdonukba, azaz a kastélyok tulajdonosai 1945-ig magántulajdonban voltak. Amennyiben elszegényedtek (jelzálog, lóverseny, stb.) akkor a birtokok, kastélyukkal együtt tulajdonost váltottak.
• 1945 után a volt föld-, és kastély tulajdonosok elmenekültek az országból, sok esetben hátrahagyva teljes vagyonukat. A kastélyok állami tulajdonba kerültek (elkobzás, kisajátítás), majd különböző célú hasznosításra adták: iskola, városháza, könyvtár, kórház, szövetkezeti iroda,  némelyek múzeumi funkciót kaptak.
• Az állam és a használati jogot kapó magával az épülettel nem nagyon törődött (ingyen volt!), így azok állapota rohamosan leromlott, az épületek jelentős átalakításokon estek át, ami a benne lévő építészeti értékek jelentős károsításával is járt. A kastélyokat fenntartó gazdaság megszűnésével az épületek fenntartása nem került megoldásra. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy a háború, a front átvonulása (bombázások), sok kárt okozott mint az épületekben, mind a bennük lévő vagyonban is.

Magyarországon az ország egészéről nem készült összesítés, de dr. Virág Zsolt, (a Nemzeti Kastély és várprogram kormánybiztosa, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület alelnöke) a becslése szerint a mai Magyarország területén 5500 kastély és kúria lehetett, ebből a „Magyar Kastélylexikon” sorozat eddig megjelent 11 kötetében 2466 kastély és kúria története került feldolgozásra.

Cégénydányád, Kende – Kölcsey kúria

A kúria története

• A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található kúriát klasszicista stílusban még Kende Zsigmond építtette 1833-ban, eredetileg lakóépületként. A kúria a Szamos folyó partján épült, állítólag leánynevelő otthon volt, 1958 óta műemlék.
• A kúria földszintes, homlokzati kialakítása különlegesen impozáns, rajta Kölcsey Ferenc ide írt verse olvasható: “Alkota munkáskéz engem; s a szőke Szamosnak partjain a költő lát vala s zenge felém:Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát.”
• Külön figyelmet érdemel a kúria fehér faragott-kő főbejárata és boltozatos előcsarnoka is.

• A 2015. év folyamán az 1913-as állapotoknak megfelelően felújított kúriában a Kende család történetéről, a nemesi élet és nemesi udvar gasztronómiájáról, a természetvédelemről és a Szatmár-Bereg természeti értékeiről szóló állandó kiállításokkal nyitották meg a látogatók előtt, az 560 millió forint európai uniós pályázati forrásból felújított cégénydányádi Kölcsey-Kende kúriát.
• Az 1900-as évek elejéről fennmaradt leírások alapján, a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően felújított épületet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága múzeumi formában, turisztikai bemutatóhelyként működteti. Igényes kiállítási feltételeket alakítottak ki a kúria négy termében, ahol az épület és a hozzá tartozó, ugyancsak védett 14 hektáros angol park múltját irodalmi, történelmi és természetrajzi feldolgozásban mutatják be a látogatóknak.
• Egy további állandó kiállítás a Kölcsey- és Kende-család történetét mutatja be, egy másik pedig a vidéki nemesség és kisnemesség, illetve a parasztság hétköznapi, valamint ünnepi táplálkozási szokásainak, étkezési kultúrájának, egykori konyhai berendezéseinek állít emléket.

• Emellett ökoturisztikai attrakcióként tárlatok foglalkoznak a természetvédelem témakörével, a természet kincseinek bemutatásával.

A parkot az Alföld egyik legszebb kastélyparkjaként tartják számon

• Az épületet 100-holdas park, (mára 14 hektárra csökkent) angolkert veszi körül, mely országos védettségű természeti érték 1959 óta. A volt 100 holdas parkot Kende Zsigmond kezdte el betelepíteni, angolpark jelleggel épült a reformkor idején. A kúria és a hozzá tartozó park a Szamos folyó mellett épült, az e tájon honos ligeterdők tölgy, szil, kőris faállományára telepítették rá az angolkertet.
• A gondosan tervezett kertbe a kúria ura főként platánt, amerikai kőrist, ezüsthársat, vérbükköt ültetett, melyet később unokája a hasonló nevű Kende Zsigmond még tűlevelűek ültetésével egészített ki.

• A kert érdekességei: Az épület mögött található egy több mint 160 éves juharlevelű platán, mely háromtörzsű, 25 méter magas, a törzsének kerülete 7 méter. Lombkoronája 40 méterre terül szét, törzsmérete eléri a 690 centimétert is. Hosszan kinyúló ágait alá kellett támasztani,nehogy letörjenek.
• E fához közel található egy hozzávetőlegesen 12 m magas tiszafa is, melynek törzsátmérője 188 cm.
• Az angolkert a II. világháború után szinte teljesen elpusztult. A környék lakossága sok értékes fát vágott ki ekkor tüzelőnek.
• Az 1970-es nagy árvíz idején a lakosság ide menekítette állatait, amelyek a parkot majdnem tönkretették. Az angolpark felújítását 1984-ben kezdték meg.
• Óriás platánok, vérbükkök, tulipánfa, szelídgesztenyék, vöröstölgy, a több mint 100 éves páfrányfa, hamisciprus, virginiai borókafenyő, öreg simafenyők, feketefenyők, s a bokrok közül pl. az édeskés, erős illatú jázmin gondosan tervezett, színben- formában összehangolt fajtái alkotják a kert növényállományát.

• A fák alatt kora tavasszal pedig az ország legnagyobb állományú téltemetője virágzik.
• A Világ Kulturális és Természeti Örökség listáján szereplő Hortobágyi Nemzeti Park Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy természetvédelmi körzetet működtet, illetve 19 önálló természetvédelmi területet kezel. Az utóbbiak közül a legtöbb, 11 Szabolcs-Szatmár-Beregben található.

Szerző és fotók: Egresi János, Barangolások Európában