Magyarországi kastélyok és kúriák: Sigray kastély

Sorozatunk első részében a a Kende-Kölcsey kúria szépségeit és történetét mutattuk be. Következő helyszínünk a Vas megyei Ivánc és a Sigray kastély. “Túravezetőnk” most is Egresi János, a kastélyok portál működtetője.

A kastély története

• Az ivánci műemlékkastély építése a Sigray család nevéhez fűződik: 1740-ben barokk stílusban emelték, az építtetője báró Sigray Károly volt. 1898-ban eklektikus stílusban átépítették.
• A meglevő alapok felhasználásával Ivánc új földesura, báró Sigray Károly 1767-re felépítette egyemeletes barokk kastélyát, apja híres surányi kastélyának mintájára, csak szerényebb kivitelben.
• Sigray József után fia Fülöp viszi tovább a család birtokait, majd fia (1879-1946) a 20.századi gróf Sigray Antal nevéhez fűződik.
• 1870 körül a külsőt eklektikus, a belsőt pedig 1920-ban szecessziós stílusban építették át. A déli homlokzat a nyugati és keleti oldalon négytengelyes rizalittal formált. Bejárata a középtengelyben van. Keleti rizalitján régebben egy teraszon keresztül a kápolnába lehetett bejutni.

• A II. Világháborút követően, államosították, majd 1951-óta a Sigray kastélyban Vas Megyei Szakosított Otthon működik, a család minden földtulajdona az állam kezelésébe került.
• Az Intézményben lakók attól függően, hogy milyen ellátásra szorulnak, vannak elhelyezve a kiskastélyban, a nagykastélyban és a településen kialakított lakóotthonokban. A bentlakók részt vesznek a park gondozásában, az állattartás során azok gondozásában, továbbá a bió-gazdaságban.
• A 20 kat. hold közepén álló kastélyt park övezi. A Vas Megyei Tanács a parkot 1986-ban védetté nyilvánította. A Sigray-kastély kertjében él több növényritkasággal együtt Magyarország legnagyobb tulipánfája. Minden tavasszal virágzik. Ezenkívül jó néhány kocsányos tölgy, óriásfenyő, óriás bükkfa, amerikai vöröstölgy és platánfa érdemelnek említést.
• A Sigray-kastély kertjében található az ország legnagyobb és legidősebb tulipánfája, mely minden tavasszal virágba borulva várja az érdeklődőket. Az egykori barokk angolpark központi tengelyében helyezkedett el ez az impozánsan karakteres egyedi gyönyörűségű szoliter fa, kora több mint 230 évre tehető. (forrás: műemlékem.hu )
• A kastély jelenleg nyilvánosan nem látogatható.

Szent Miklós templom

• A templom szinte a megtévesztésig hasonlít a Kós Károly által tervezett zebegényire. A mai templomot Hendrich Antal tervezte gróf Sigray Antal megbízásából 1913-ban, magyaros szecessziós stílusban. A templomot 1914. június 13-án szentelte fel gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök.
• A plébánia alapítása az Árpád-korig nyúlik vissza.
• Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. “gyepű” Szent László király idejében – a történészek egyöntetű véleménye szerint – a Gasztony-Lugos-Szalafő vonalon húzódott. Az ettől nyugatabbra eső gyéren lakott őserdő, a “gyepűelve” a Franciaországból behívott cisztercita rend 1183-as szentgotthárdi monostoralapításával kezdett benépesülni. Ivánc ekkor – Viszák községgel együtt – a Miskolc nembéli Domonkos báné volt. Fia, Bors alapította a Sopron megyei kedhelyi vagy borsmonostori apátságot.

• Végrendeletében Bors ispán – fiú örököse nem lévén – a Vas megyében fekvő Ivánc és Viszák nevű birtokait és az apátság védnökségét IV. Béla királyra hagyta. Az Árpád-kori alapításra utalnak a szakértők szerint az 1910-ben lebontott Hegyhátszentmárton filiális templomának faragott kövei.
• Ivánc kis román kori temploma első ismert birtokosa, Domokos bán és fia, Bors ispán idejében épülhetett. Ivánc első, oklevélben egyházas helyként történő említése 1353-ból való. Egy 1418-ból származó oklevélben a templom Szent Miklós titulusa szerepel.
• A régi templomot 1910-ben lebontották. Helyébe épült a mai háromhajós új templom 1913-1914-ben, alatta azonos alapterületű alsótemplom is van.
• A templom ablakait helybéliek adományozták, nevük a táblák alján olvashatók, 1913-1914 években készültek, színes ólomüvegből.

Szerző és fotók: Egresi János, Határok nélkül, mindenfelé