Medvét fotóztak Érsekvadkertnél

Korábban a témában:

Valódiak azok a múlt héten Érsekvadkertnél készült felvételek, melyek egy medvét ábrázolnak, közölte a Sokszínű Vidék megkeresésére Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense.

Mint fogalmazott, sajnos nem hozzájuk érkezett a bejelentés, de amint tudomást szereztek a medveészlelésről, a természetvédelmi őrszolgálat munkatársaival a helyszínre mentek. Bár közvetlen nyomokat nem találtak, a fotók alapján egyértelműen kijelenthető, hogy medve járt az egyébként rendkívül sűrű, cserjés területen.

Egy kifejlett példányról beszélünk, de azt nem lehet megmondani, hogy itt van-e még hazánkban, vagy esetleg visszament Szlovákiába. Az alkonyi órákban egy medve lazán megtesz akár 50-60 kilométert is, a mozgását pedig rendkívül nehéz lekövetni

– magyarázta.

Bakó Botond arról is beszélt, az utóbbi években a nagyragadozók állománya elmozdult, a nálunk felbukkanó medvék jellemzően Szlovákiából jönnek. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy a tátrai szélviharok több ezer hektárnyi erdőt pusztítottak el, ezért csökkent az élőhelyük, a másik, hogy a száraz tavasz miatt kevés volt a táplálék, éheztek, és ezért nagyobb területen mozognak. A medve alapvetően békés, növényevő állat, de az utóbbi hónapokban kevés volt a gomba, a növény, termések pedig még nincsenek.

Nem arról van szó, hogy túlszaporodtak volna, a farkas és a medve is alapvetően területtartó, és az élőhelyük zsugorodása miatt tolják lefelé egymást. Idén több valós bejelentést is kaptunk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéről is, de hasonló a helyzet az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál is.

A zoológiai szakreferens közölte azt is, nincs tudomásuk róla, hogy a medvék Magyarországon szaporodnának. A hetekkel ezelőtt észlelt bocsos anyamedve is valószínűleg Szlovákiából kóborolt át, és azóta nem is látták őket.

A medve rengeteget eszik, ezért a gazdag vegetációjú élőhelyeket kedveli. Megbecsülni is nagyon nehéz, de van rá esély, hogy akár egy évtized múlva akár a Medves vidékén, akár a Sajó mentén szaporodni is kezdjenek, hazánk területén hozzák világra a bocsaikat. Erre viszont alaposan fel kell készülni. A medvetámadások jellemzően a nem megfelelő emberi viselkedésnek tudhatók be. Szlovákia kiváló példa lehet, a falvak szélén nincsenek kiszórt szemetek, a kukák úgymond medvebiztosak, és össze sem hasonlítható az ottani állapot az erdélyi helyzettel, ahol rendszeresek az összetűzések medve és ember között

– magyarázta.

A zoológiai szakreferens kérdésünkre válaszolva arról is beszélt, az igazgatóság egy elég átfogó kameracsapda rendszert épített ki, és próbálják nyomon követni az állatok mozgását. Medvét ebben az évben nem fogtak még a vadkamerák, de farkasokról nagy számban készült már felvétel. Utóbbi fajjal kapcsolatban elmondta, becsléseik szerint három-négy farkascsalád élhet jelenleg a nemzeti park területén, de ez a szomszédos országok állományaihoz képest még mindig nagyon alacsony mutató.

Bató Botond kijelentette, a farkasok megjelenésének több pozitív hatása is van, azt ugyanakkor kiemelte, nem igaz, hogy telepítenék Magyarországon a farkasokat, mert egyrészt nem akarják, másrészt erre a törvények sem adnak lehetőséget.

Szerencsére a farkasok maguktól telepednek meg nálunk, ami többek közt azért is jó hír, mert a sertéspestis kordában tartásában nagy szerepet játszanak. Tavasszal szinkronszámlálást is végeztünk az igazgatóság működési területén, és 14-16 farkast számoltunk, ami örömteli

– tette hozzá a szakértő.

Meg kell tanulni együtt élni a farkasokkal
Ahol emberek és nagyragadozók osztoznak egy adott területen, ott szinte mindig konfliktusok alakulnak ki.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.