Megújult az ország egyik legkülönlegesebb erődtemploma

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a szentmisén kérte, hogy a kőből és téglából épült templom jelképezze azt az élő közösséget, mely hitet tehet Krisztus mellett.

A püspök úgy fogalmazott, hogy minden közösségben megfigyelhetők olyanok, akik a gyakorlatban messze állnak az általuk fennen hirdetett eszméktől.

Az lenne a természetes, ha nemcsak hivatkozunk gyökereinkre, kulturális identitásunkra, hanem valójában személyes kapcsolatunk lenne a föltámadt Krisztussal, gyakorolnánk, gazdagítanánk értékeit, melyek mellett hiteles tanúságot is tennénk

– mondta.

Kiss-Rigó László azt kívánta, a felújított templom segítse az óföldeákiakat abban, hogy személyes kapcsolatuk legyen Krisztussal, és közösségé forrjanak össze.

Lázár János, a térség országgyűlési képviselője azt mondta, bár ezen a helyen már korábban is állhatott templom, mai formájában a 15. század második felében, Hunyadi Mátyás uralkodásának időszakában emelték. A történelmi Magyarország egyik legfontosabb korszakában, amikor független hatalomként a magyarok képesek voltak az akkori világ, a keresztény Európa dolgait érdemben befolyásolni. Hozzátette: talán nem véletlen, hogy az óföldeáki templom újjáépítése a Mátyás-kultusz újjáéledése idején, az 1920-as években történt meg.

A templom nemcsak a dicső múltra emlékeztet, hanem az enyészet évszázadaira is, és arra, hogy mindig jönnek új és új generációk, melyek úgy gondolják, a templomokat újjá kell építeni

– mondta a politikus, hangsúlyozva: ez azért lehet így, mert ezt az országot évszázadokon keresztül a hit, a remény és a szeretet mentette meg.

A középkori földeáki templomról a legfontosabb írott adat 1429-ből, egy V. Márton pápa által kiadott bullából származik, és az épületet a 16. századtól több kéziratos és nyomtatott térkép is ábrázolja. Az egykori Árpád-kori templom helyén a 15. században emelték – a zömében máig fennmaradt – gótikus épületet. A templomot kissé szabálytalan alakú 24-26-szor 38 méteres erődítés vette körbe, a falakon kívül pedig 2,5-3 méter mély árok futott. A templomot a sáncárkon átvezető fahídon közelíthették meg. A harangtorony 12-15, a kaputorony 12-18 méteres volt, ezekből Makóig, Vásárhelyig vagy akár Szegedig is elláthattak az őrszemek.

A műemlék renoválására tavaly nyert 83,5 millió forintos támogatást az egyházmegye. A márciusban kezdődő munkálatoknak köszönhetően elkészült a vizesárok fölötti új fahíd, megvalósult a teljes külső felújítás: szigetelték a falakat, kifestették a homlokzatot, kijavították a tetőt és a torony faszerkezetét, és kiépült a csapadékvíz-elvezető rendszer. A belső felújítások során korszerűsödött a liturgikus tér elektromos hálózata, új, energiatakarékos lámpákat szereltek fel, valamint elkészült a kamerarendszer.

Restaurálták a templom ólomüvegeit, kijavították a vakolat hibáit, újrafestették a belső teret és a nyílászárókat.

Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor