Japánkertet alakítanak ki a gyulai könyvtár udvarán

Bartóki László, a Japánkert Barátok Köre Egyesület elnöke elmondta, hogy civil szervezetük tizenkét évvel ezelőtt alakult, és már a kezdetektől törekszenek arra, hogy bemutassák a japánkertek szépségét. Hosszas keresés után a gyulai könyvtár szép, de kihasználatlan udvara mellett döntöttek – írta az MTI.

A kert tervezését és kivitelezését a távol-keleti országban tanult Dani Zoltán japánkertész végzi.

A kertet a jellegzetes japán kapun, a toriin, illetve a könyvtáron keresztül lehet megközelíteni

Az elképzelések szerint a kert sarkában lesz egy csobogó, amelyből száraz patakok futnak majd az Élővíz-csatorna felé. A kertet szürke kavicsos úton lehet körbejárni, amelyet kis bambuszterelők határolnak. Az út mentén kőpadokot helyeznek el és kőlámpásokat telepítenek.

A kertet határoló lakóház jelenlegi falát átfestve bambuszokkal takarják; a területet a szabad oldalain bambuszkerítés fogja övezni. Japán juhart és cseresznyefákat telepítenek az udvarra.

Bartóki László elmondta, hogy ősszel elkezdik a munkálatokat az udvaron jelenleg is meglévő fák formára vágásával, de a tényleges kivitelezés tavasszal indul. A projektet jövő június végéig kell zárni. Hozzátette, a megvalósításra csaknem 20 millió forintot nyert el az egyesület az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyik pályázatán.

Az önkormányzat szívesen bevonja azokat a civil közösségeket a város fejlesztési terveinek elkészítésébe és a fejlesztési programok megvalósításába, amelyek elkötelezettek Gyula értékeinek feltárása, gyarapítása iránt. A Japánkert Barátok Köre már bizonyította ezt, évek óta ők készítik a fürdőváros legnagyobb adventi koszorúját

– közölte a kezdeményezés sajtótájékoztatóján Görgényi Ernő polgármester.

A japánkertek jellegzetessége

• Alak és formagazdagsága, nyugalmat sugárzó hangulata az egyik legfontosabb jellemzők egyike.
• Többnyire kevés növényfélét használnak, mert nem a sokféleségen van a hangsúly, hanem a tökéletességen.
• Minden növénynek szimbolikus jelentése van: ilyen például a lótusz, a kamélia vagy a bölcsességet szim­bolizáló fenyő is. A lombhullató fák az élet mulandóságát hivatottak jelképezni, míg az örökzöldek az örök életet hirdetik – olvasható az otthonok és kertek oldalán.
• Kisebb sztúpákhoz hasonlító kőszobrok, minitemplomok, pihenősarkok, Buddha-szob­rok díszítik és adják meg az alaphangulatot.

• Két fontos alapformája van: az egyik a természetes táj­kialakítású, a másik a látványosan mesterséges kialakítású. A természetes táj­ki­alakítás egyik miniatűr változata, amikor kültéri bonsaiokat használnak fel a kertrészlethez. A természetesnek tűnő részeken előtérbe kerülnek a virágzó cserjék, ezek közül is főleg az azaleák, rhododendronok, díszcseresznyék és a lilaakác.
• A kert maga az elmélkedés helyszíne. A lelki és szellemi elmélyedés egyik jelentős feltétele, a kiegyensú­lyozott és esztétikai élményt nyújtó környezet.
• Az utak sosem egyenesen futnak, hanem kanyargósan körbefutják a kert egészét.
• Míg a nyugati kertekben főleg a geometrikusság az érvényesülő szempont a tervezéskor, addig a japánker­tekben a térbeli harmónia kapja a hangsúlyos sze­repet.
• A kerti lépkedők kövei sza­bálytalanok, ezzel is emelve a természetes hatást. A természethez való közelség érzését fokozza a hatalmas sziklák „véletlenszerű” felbukkanása.

Kieemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay/Setlib