Virágzó vidékünk

Kalapot emeltek a mecseki faóriás előtt

Jelképesen kalapot emeltek előtte, azaz bekerült a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának „Magyarországi faóriások és famatuzsálemek” elnevezésű adatbázisába egy mecseki fekete nyár (Populus nigra), írja honlapján a Duna-Dráva Nemzeti Park.

A tájékoztatás szerint a leginkább az árterekre jellemző fafaj egyede tulajdonképpen úgynevezett ikertörzs, mivel egy 345 és egy 460 cm kerületű törzsből áll. Rajtuk a dúsan elágazó oldalrügyek halmozódása miatt csomorok képződtek, emiatt is hívják csomoros nyárnak a bútorkészítők kedvencei közé tartozó, ilyen jellegű nyarakat.

Fotó: Nagy Gábor / Duna-Dráva Nemzeti Park

A puhafás ligeterdők gazdagabb fényviszonyai között rövid, vastagabb törzset, hatalmas oldalágú, terebélyes koronát növeszt. Zárt állásban azonban az oldalárnyékolás következtében törzse szép hosszú, egyenes lesz, jóval kisebb koronával.

Mint fogalmaznak, a mecseki lelőhelyre is az utóbbi a jellemző, ugyanis a Lámpás-völgy mély völgyének alján, hatalmas fehér füzek (Salix alba), és más, szurdokerdei fajok (pl. bükk (Fagus sylvatica), korai juhar (Acer platanoides)) méretes példányai között található.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet védett természeti területén megbújó faóriás – remélhetőleg a nyárfákra jellemző viszonylag rövidebb életszakasz ellenére is – még jó ideig fogja gazdagítani a változatos, vadregényes szurdokvölgyet, tették hozzá.

Megtalálták Magyarország legmagasabb fáját
1880-ban egy fakedvelő ültette Iharosberényben.
Olvasói sztorik