Virágzó vidékünk

25 éve világörökség az Aggteleki-barlangrendszer

MTI/Komka Péter
MTI/Komka Péter
Komplexitásban ilyen barlangok a mérsékelt égöv zónájában sehol a világon nem fordulnak elő.

1995. december 6-án az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a világörökség része lett az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai.

Korábban csak kétszer vettek fel barlangot, mint természeti értéket a Világörökség listájára: először a világ leghosszabb barlangját, az 560 km-es Mammoth-barlangot (USA, Kentucky), majd a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét, a szlovéniai Skocjani-barlangot nyilvánították a világörökség részének.

Kapcsolódó
Gyógyhely lesz az ország leghíresebb barlangja
A Baradla mikroklímája főként légúti betegségek kezelésére alkalmas.

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait és azok képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrálódásuk teszi kiemelkedő jelentőségűvé. Komplexitásban ilyen barlangok a mérsékelt égöv zónájában sehol a világon nem fordulnak elő.

Világrekordok

A Nemzeti Park két barlangja is világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.

A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.

A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton (Gömör–Tornai-karszt) jelenleg több mint 1.400 barlang ismert, melyek közül 280 nyílik Magyarország területéről.

Kapcsolódó
Több betegségre is gyógyító hatású a barlangi klíma
Léguti panaszokra találhatunk gyógyírt a Borsod megyei barlangokban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik