A heol.hu olvasói közül az utóbbi időszakban többen is arról számoltak be, hogy az erdős területeken elszaporodtak a farkasok és sok a széttépett állattetem a környéken. Ezért attól tartanak az emberek, hogy a ragadozók előbb-utóbb az állattartók portájára is beszabadulnak és ott is pusztítanak.
A lap megkeresésére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közölte, több esetben a genetikai vizsgálatok alapján kiderült, hogy nem farkasok ejtették el az adott állatot. Sokkal inkább kóbor kutyák zsákmányolhattak a vadállományból. Az is megtörténhet, hogy a vadászok által sebzett, vagy egyszerűen a legyengült és elhullott vad tetemét, akár a kisragadozók, vagy akár a vaddisznók is elfogyasztják. Azt az avatatlan szemek a farkasok zsákmányolási tevékenységének tekintik.
A szakemberek közölték azt is, hogy egy adott territóriumon belül a farkas állomány nem nőhet az eltartóképesség határai fölé. A család egyedszáma elsősorban a szülőpárt foglalja magában, amit néhány, az előző nemzedék tagjaiból álló, még nem ivarérett példány egészít ki.
A kora tavaszi időszakban a farkascsalád létszáma az újonnan született egyedekkel növekszik, de az utódok többsége, mintegy ötven-nyolcvan százaléka nem is éri meg az ivarérett kort, elpusztul. Az ivarérettséget elérő példányok a családról leválnak és új élőhelyeket keresnek maguknak. Így a hazai viszonyok közt kizárható, hogy a családi kötelékben élő farkasok létszáma egy-egy élőhelyen több tucatnyi egyedből álljon
– válaszolták a portál érdeklődésére.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A nagyragadozók jelenléte természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból is kívánatos. Ezt a vonatkozó jogszabály is kimondja. A faj hozzájárul az egészséges élőhelyek, a nagyobb tenyészértékű vadállomány kialakulásához, megőrzéséhez.
Igazgatóságunk átérzi a környéken állattartóként gazdálkodók nagyragadozókkal kapcsolatos aggodalmát. A környező településeken már több állattartó részére biztosítottunk ingyenesen a legelő állatok éjszakai védelmét segítő villanypásztort. Jelenleg is két gazdálkodónak nyújtandó, hasonló támogatás áll előkészítés alatt
– tudatták.
Azt is hangsúlyozták, a farkasok hazai előfordulása nem új jelenség, évtizedekkel ezelőtt, még a faj védetté, majd fokozottan védetté nyilvánítása előtt is éltek, és szaporodtak hazánk jelenlegi területén is. A faj korábbi és mai előfordulási adatai közt egyaránt találunk dél-dunántúli, alföldi és észak-magyarországi eseteket is.
Mint írták, Észak-Magyarországon, a BNPI működési területén néhány helyi farkascsalád hozzávetőleges területét, territóriumát sikerült már megismerni. Az ismert helyeken előforduló családok élőhelyei kapcsolatban állnak egymással, de a fajnak az országhatár szlovákiai oldalán élő állományával is. Ezt évről-évre rendszeresen végzett adatgyűjtéssel, egyes esetekben genetikai vizsgálatokkal is igazolják.
