Virágzó vidékünk

Madárfészekben napozott egy nyuszt Erdőbénye határában

Erdei kirándulások alkalmával az emlősök közül leginkább szarvasokat, őzeket, muflonokat figyelhetünk meg. A főként éjszaka tevékenykedő nyuszt ritkábban látható, pedig ma már nem csak középhegységink összefüggő erdeiben, de a domb és síkvidéki erdőfoltokban, sőt néhol lakott területeken is megtelepedett, írta Serfőző József természetvédelmi őrkerület-vezető az Aggteleki Nemzeti Park Facebook-oldalán, ahol közzétettek egy ritka felvételt is.

A videón látható egyed egy tölgyfára épült, elhagyott szajkófészket használt nappali pihenőhelynek. Alig fér el a kis fészken. A felvételek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Zempléni Tájegységében, Erdőbénye határában készültek.

A nyuszt leginkább odúlakó, de ha nem talál odvas fát, megtelepszik varjúfélék, ragadozómadarak fészkében, ritkábban kövek között, földalatti kotorékban is. A nyusztnak sárgás-vörhenyes színű a mellénye, míg a településeken gyakrabban előforduló nyestnek fehér. Talpa szőrös, így még biztonságosabban közlekedik a fák ágain. Annyira ügyesen mozog a fán, hogy még a mókust is megfogja. Kisemlősöket, madarakat, tojásokat, fiókákat, rovarokat, gyümölcsöket eszik.

– írta a posztban, hozzátéve, a ragadozómadarak tojásai, fiókái is rendszeresen szerepelnek étlapján, így végzik – a nyesttel együtt – ezeknek a fajoknak a természetes állományszabályozását.

A nőstény április-május folyamán hozza világra utódait, a fiatal nyusztok az ősz folyamán válnak önállóvá. Legfőbb ellensége a Zempléni-hegységben a szirti sas, melynek fészkeiben rendszeresen megtaláljuk maradványait, de a veszettségre is fogékony, így ez is megakadályozza túlszaporodását. Védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik