A szokatlanul hideg idő miatt eddig alig repültek ki a méhek a kaptárakból, az akácosok 50-60 százaléka pedig elfagyott, így alig lesz tavaszi méz – mondta az InfoRádiónak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Rendkívül kedvezőtlen a tavasz eddig a méhészek és a méhcsaládok számára, egyes északi megyékben ugyanis eddig mindössze 3 tavaszi nap volt, a kedvezőbb fekvésű déli megyékben pedig 7-9 nap, vagyis mindössze ennyi napon tudtak repülni a méhek. Ha ugyanis 10 fok körüli vagy annál hidegebb az idő, ha akár csak kicsit is szemerkél az eső, vagy pedig fúj a szél, a méhek nem tudnak kirepülni
– részletezte Bross Péter a portálnak.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A külső nektár és virágpor nélkül nem tudnak fejlődni a méhcsaládok, mert a méhanya a kaptáron belül érzi, hogy nem érkezik tápanyag és leáll a petézéssel. Egy átlagos évben ilyenkor 1500-2000 petét rak, ám most csak néhány százat, vagyis méhgenerációk maradnak ki, aminek következtében az akácvirágzásra nem lesznek úgynevezett kijáró méhek. Részben emiatt lesz kevesebb akácméz, részben pedig azért, mert a kora tavaszi fagyok idén is sújtották az akácosokat.
Bár a károk végső felméréséhez néhány napot még várni kell, az már látszik, hogy a tavalyit megközelítő nagy fagykár érte a magyar akácosokat, legalább 50-60 százalékuk elfagyott, ha pedig még bekövetkezik éjszakai fagy, akkor az már végzetes lesz
– mutatott rá a helyzet súlyosságára a szakember.
A méhgenerációk kimaradása nemcsak az akácméz hiányában fog várhatóan megmutatkozni, hanem abban is, hogy a jó idő beköszöntével a repcevirágzáskor sem lesz elég kijáró, virágport gyűjtő méh, ami az amúgy is gondokkal küzdő hazai méhészek helyzetét tovább rontja.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az időjárás évek óta kedvezőtlen, „nem normális”: nemcsak a méhészek, hanem általában a mezőgazdaságban dolgozók számára is nagyon kedvezőtlen, mert felborult a „menetrend”: télen van tavasz, és tavasszal tél.
