Ez a terület egy szárazföldi Duna-delta. Ahogy a Duna a Bécsi medencéből átjön a Kárpát medencébe, a Kisalföldön lelassul a folyása, és ugyanúgy szétterül a folyó, több ágra bomlik, mint mikor a tengerbe ér, hiszen valaha itt volt az ŐsDuna torkolat a Pannon tengerbe.
A szlovák területen Csallóköz, a magyar oldalon Szigetköz a delta neve. Szigetköz a Duna fő ága és a belőle Dunacsún és Dunakiliti között kiágazó, Véneknél visszatorkolló Mosoni-Duna által határolt táj. A Szigetköz egész területe mozaikszerűen tevődik össze folyómedrek, erek, fokok, holtágak szabdalta szigetekből.
Középkori templomok, barokk épületek és Sokoró
Itt tényleg minden a vízről szól. A terület és településeinek történelme, gazdálkodása és természetesen turizmusa is. A talajszerkezetet, az élővilágot, az utak, települések elrendezését alapjaiban határozta meg a gazdag és szerteágazó folyórendszer.
Ha szeretnénk felfedezni ezt a természeti értékeiben és kulturális, történelmi emlékeiben gazdag területet, akkor gyalog, kerékpárral és természetesen a vízen, kajakkal és kenuval érdemes terveznünk. És az sem baj, ha kicsit nagyobb objektíven keresztül szemléljük a tájat és néhány túra erejéig el is hagyjuk a szigeteket, a Csallóköz melletti településekre például szervezhetünk kerékpártúrákat.
Szigetközben pedig először is érdemes az ország egyik legszebb városára, Győrre és környékére rászánni napokat. Gyalog és kerékpárral páratlan élményben lesz részünk, mikor felfedezzük a barokk belváros épített örökségét, majd nyeregbe pattanva eltekerhetünk akár egészen Pannonhalmáig. Itt már csak az idő szab határt egy nagy barangolásnak a Sokorói-dombságon vagy épp egy bortúra megszervezésének Győrújbaráttól a Pannonhalmi Apátságig.
Csónak, lapát és ágasbogas folyamrendszer
De térjünk is vissza a Szigetközbe, ahol bizony a víz az úr, de nem abban a vad, forradalmi hevületben, ahogy Petőfi írt róla versében. Itt a szelídség, a lassú és gyors harmonikus váltakozása, a nyugalom és a felüdülés játszák a főszerepet a vízitúrák során.
Felkerestünk egy túravezetőt, aki már nyolc éve szervez vízitúrákat a Szigetközben, hogy meséljen a területről és adjon tanácsot azoknak, akik evezőlapáttal a kezükben szeretnének kalandokat.
Krikó Miklós iskolai csoportoknak, szülőknek, baráti közösségeknek szervez minden évben vízitúrát az egykori földtörténeti Duna-delta magyarországi szakszán. Elmondása szerint olyan gazdag ez a táj, annyi túralehetőség van itt, hogy még neki is van fehér folt, ő sem látott minden elágazást:
Az egyik legtöbbet bejárt szakasz, ami nagyon közkedvelt és sok csoportot kísértem már erre a túrára, egészen a felső Szigetközből, Dunakiliti környékéről indul és Ásványráróig evezünk le. Ez egy komoly túrának számít, ezt a távot három nap alatt érdemes teljesíteni. Dunakilitinél van egy nagy kemping, Dunaszigeten több is. Dunasziget része Kisvesszős, ott található egy komolyabb kikötő, egy vízparti kempinggel és ott az Ökopark kemping is, ami a mi állomásunk szokott lenni. Ahogy haladunk tovább lefelé Kisbodaknál is lehet szállást találni, Ásványrárónál pedig a Part kempingben lehet sátrat verni a túra végén
– mondta el a túrvezető, aki azt javasolja mindenkinek, hogy aki nem gyakorlott túrázó ezen a vízen, túravezető nélkül ne induljon el.
A csoportos túránál mindenki használjon mentőmellényt, készüljön úgy, hogy akár több órára is a tűző napon, árnyék nélkül kell eveznie. Legyen napvédő krém, fejfedő és sok víz, az alkoholt pedig felejtsük el a vízen.
Körtúra a családoknak és egy folyólabirintus
A túravezető egy kisebb, családiasabb útvonalat is bemutatott nekünk, ami egy körtúra, Dunaszigetről a Kisvesszősi kempingből indul a folyásiránynak fölfelé.
A Csákányi-ághoz érkezünk, itt jobbra el lehet jutni a vörösfüzesi záráshoz, ahol van egy nagyon kellemes pihenőrész. Utána a Hajósi-ágon lehet lefelé csorogni egészen a Barkási-hídig, ez már a Barkási-ág, itt le lehet érni a Denkpáli hallépcsőhöz és a Jakabi-ágon, majd a Kisvesszősi-Dunán visszatérni a kempinghez. Ez egy olyan program, ami nem gyakorlott túrázóknak is könnyedén teljesíthető
– mesélte Krikó Miklós. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a terület a vízimadarak költési időszakában március 15. és június 15. között nem látogatható.
Végül ráadásnak egy igazi vadregényes túrajavaslatot is kaptunk: a Kisbodaki Öreg-tó vagy Öregszigeti-tó felfedezése, ami egy nagyon különleges hely, kicsit hasonlít az erdélyi Gyilkos-tóhoz. A tónak egy bejárata és egy kijárata van.
A vízi kalandokhoz minden kempingben be lehet szerezni térképet, de az interneten is érdemes tájékozódni a terület adottságairól, és találhatunk olyan túraajánló, tervező odalakat is, mint például a cultractive.eu. Ezt a szövevényes, szigetekkel tűzdelt világot nemcsak csónakkal, kenuval is fel lehet fedezni. Nagyon jó minőségek az ártéri erdők útjai, ahol gyalog és kerékpárral is tartalmas túrákat szervezhetünk.
Aki tehát a Csallóköz és a Szigetköz területét szeretné felfedezni, legalább egy hétre tervezzen, és kirándulós, aktív élményeket keressen, mert ennek a csodás területnek az adottságai erre ösztönzik az embert. És ahogy már fent is leírtuk, a Csallóköz-Szigetköz a nyugodt, kényelmes, családi kikapcsolódás, a kulturális élmények mellett, a kalandos, vadregényes túráknak is a tökéletes terepe lehet.
Szponzorált tartalom
Jelen tartalom az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap társ finanszírozásával valósult meg.
A cikk a cultractive.eu támogatásával készült.
