A Tiszához kapcsolódó hagyományos, természetközeli gazdálkodást bemutató program indult a Dél-Alföldön és Vajdaságban, ennek részeként megújul az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark több kiállítása is, írta meg az MTI.
A projekt célja a régió településeit földrajzi és szimbolikus értelemben is összekötő Tiszához kapcsolódó gazdasági tevékenységek – az ártéri gazdálkodás, a halászat, a fakitermelés és a hajóépítés – hagyományainak minél mélyebb megismerése és ezek bemutatása korszerű muzeológiai eszközökkel.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A következő hónapokban adatgyűjtés, levéltári kutatás folyik majd a szabadkai és a zentai, valamint a Csongrád-Csanád megyei levéltárban. A munka a 19. és 20. század fordulóján élő, a Tiszához kötődő, természetközeli, hosszúttávon is fenntartható tevékenységet végző gazdálkodókra, vállalkozásokra koncentrál.
Az eredményeket adatbázisban, két forráskiadványban és egy tanulmánykötetben gyűjtik össze, tudományos konferenciákat szerveznek, hamarosan középiskolások számára helytörténeti pályázatot hirdetnek, jövő nyáron pedig diáktáborokat rendeznek Ópusztaszeren, illetve Zentán.
Egy vándorkiállítást is összeállítanak, ennek anyagát először jövő ősszel az emlékparkban láthatja majd a közönség
– áll a közleményben.
A program fontos eleme az emlékpark a Tiszához kapcsolódó kiállításainak megújítása. A kibővített és átalakított tárlatokon a látogatók megtudhatják, hogyan jut el a Kárpátokból a fa Szegedig, és miként kapcsolta össze az emberek életét a tutajosoktól a hajóácsokig és a városban dolgozó iparosokig. A tárlat a hagyományos halászati eszközöket, a ladikkészítést, a hajó- és bárkatípusokat bemutató elemekkel gazdagodik, és kialakítanak egy a fokgazdálkodást szemléltető terepasztalt is.
Restaurálják a Potykát, az egyetlen fennmaradt haltartó bárkát. A faragott orrdíszükről bőgőshajónak is nevezett bárkák szerepe az volt, hogy folyamatosan friss hallal lássák el a szegedieket.
A kifogott halakat fajtánként a part közelében kikötött hajó rekeszekre osztott gyomrában tárolták úgy, hogy a jármű lyuggatott oldalán keresztül a folyó vize folyamatosan átáramlott a bárkán
– mondta el Pataki Andor gyűjteménykezelő, aki hozzátette, szabadtéri tárlat mutatja majd be a halászok és pákászok életét, az ártéri gyümölcsösben a vendégek pedig megismerkedhetnek az őshonos fajtákkal és a méhészet hagyományaival is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
