Rejtőzködő ragadozót figyeltek meg az alföldi pusztán

Ritkán látható apró, nyári bundás hermelin bukkant fel a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Kapcsolódó cikkek

Az éjszaka vadászó, kis termetű állat alacsony számban, de előfordul a park vizes élőhelyein, ezért is értékes, hogy a munkatársak a közelmúltban több alkalommal is megfigyelték az állatot a Montág-puszta déli részén, egy dűlőút melletti gyepszegélyben, írta a Körös-Maros Nemzeti Park.

Kapcsolódó
Kíméletlen ragadozó kölykeit látták a Kiskunságban
Rendkívül óvatos, félénk, az emberi zavarásra érzékeny, igen nehéz a megfigyelése.

A hermelin nyári bundája vörhenyes-barnás, téli bundája pedig fehér. Farkának vége azonban télen-nyáron fekete, ez alapján lehet megkülönböztetni a menyéttől.

Hermelinek további felbukkanására a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül legnagyobb eséllyel a Kis-Sárréten, a kardoskúti Fehér-tó térségében és a Csanádi puszták részét képező Montág-pusztán lehet számítani.

– közölte a nemzeti park.

A hermelint bundája a rejtőzködésben segíti, ami nemcsak a hangtalan zsákmányszerzésnél jön jól, hiszen ő maga is eledelévé válhat a rókáknak, nyesteknek, baglyoknak. Magányos vadász, főleg éjszaka és szürkületben keresi prédáját.

Kecsesek, mint a hölgyek

A nemcsak szép, de lenyűgözően kecses állat a nőiség jelképe egész Európában, sőt elterjedt volt az a középkori nézet, miszerint nimfává, tündérré változhatnak. A magyar nyelv is őrzi e kecsességet: a hermelin és a hozzá hasonló menyét ősi magyar elnevezése ’hölgy’ lehetett, rokoníthatóan a meny, menyasszony szavunkkal. A feledébe merült finnugor eredetű szó már csak mint ‘hölgymenyét’, azaz ‘hermelin’ élt a magyar nyelvjárásokban, amíg a nyelvújítás vissza nem hozta. Sőt divatot teremtett, már a nők tiszteletével összefüggő környezetbe emelve.

Kapcsolódó
A hermelint választották az Év Emlősének 2021-ben
A rejtőzködés nagymesterét csak kevesen ismerik testközelből.