Az erdős területeken nem csak az útviszonyokra és a többi közlekedőre kell figyelnünk, hanem az esetlegesen hirtelen elénk ugró vadakra is kell számítani. Gyakorlatilag bármikor elénk kerülhetnek, de tavasszal és ősszel még gyakoribb lehet az előfordulásuk – írja az Agrotrend.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az állatok sebessége több mint 20 km/óra is lehet, rókánál, fácánnál is megérezhető egy ütközés, egy vaddisznónál vagy szarvasnál jelentős károk keletkezhetnek, az emberek és állatok életéről már nem is beszélve.
Mit tegyünk, ha elgázoltunk egy állatot?
Értesítsük a területi vadásztársaságot vagy pedig a rendőrséget.
Ha életben van még az állat, ne közelítsünk hozzá, az ijedtség, sérülés miatt akár nekünk is sérüléseket okozhat.
Semmiképpen nem vihetjük haza – sem élve, sem holtan egy vadpörkölt reményében – mert a vadásztársaság tulajdonai a vadak.
Ha vadveszélyre figyelmeztető táblával jelölt szakaszon belül történik a gázolás, akkor kárigénnyel élhet a vadásztársaság az autós felé. Ha viszont zárt szakaszon – például autópályán – ugrik elénk a vad, akkor az autós kérhet kártérítést a vadásztársaságtól. Vadkárokra nem érvényes a kötelező felelősségbiztosítás, ezért erre vonatkozó kiegészítő biztosítással vagy a cascóval lehet enyhíteni az anyagi károkat.
Hogyan kerülhető el a gázolás?
Természetesen a KRESZ előírásai szerint kell közlekedni, olyan sebességgel, hogy belátható távolságon belül meg tudjunk állni.
Első reakció általában a padlófék, így elkerülhető az ütközés vagy csökkenthető a becsapódás ereje.
Érdemes az állat feneke felé kormányozni az autót, mert vagy előre halad vagy pedig mozdulatlan marad és így távolabb lesz tőlünk az agancs is, ami áthatolhat a szélvédőn.
Arra számítani kell, hogy csoportosan járnak az állatok, így, ha egy áthalad előttünk, később több egyed is követheti.