Arany lelet bukkant elő egy avar kori sírból Zamárdiban. Az érme valószínűleg annak az aranyadónak volt a része, amit Bizánc fizetett a béke fejében az avar kagánnak, olvasható a likebalaton.hu oldalán.
Az arany leletet a Kárpát-medence legnagyobb avar kori (6-8. század) temetőjében találták, aminek a feltárását 1972-ben kezdték meg a régészek. Az elmúlt években több mint 2800 sírt találtak, további 2000 pedig még feltáratlan.
A “Rétiföldek avar kori régészeti ásatás” keretén belül 43 avar kori sírból (i.sz. 600-630) került elő értékes régészeti lelet. Találtak bronz lemezekkel díszített favödröket, aranyozott bronz övdíszt és kerámia edényeket is.
A pénzérem, egy 616-625 között vert, Bizánc valamelyik verdéjében készült, arany, könnyű solidus, egy 35-45 évesen meghalt férfi mellett volt a sírban. Különlegessége, hogy a pereméről kisebb darabokat levágtak, amiből talán a férfi asszonyának készíttetett ékszert. Valószínűleg annak a nagy mennyiségű aranyadónak volt a része, amit Bizánc fizetett a béke fejében az avar kagánnak.
A régészek kiástak még három ló-lovas sírpárt is. A halott lábához külön gödörbe temették el az állatot. A lovak mellett megtalálták a lándzsát, lószerszámokat, íjakat, nyilakat. A lovakat díszes lószerszámokkal díszítették.
Barokkos mintájú, három karéjos, rojtos végű lószerszám-veretekből többféle típus is előkerült a sírokból. A fej- és a farhámokat préselt félgömb alakú rozettákkal verték ki. Mindegyik feltárt darab kis műalkotás a maga nemében.
