Mozaik

4 ezer éves almát találtak Bécsben

A feltárt földműves település időszámításunk előtt 2400 körül volt lakott.

Az osztrák főváros Oberlaa negyedében egy újkőkorszaki település maradványait tárták fel egy ásatáson, amikor két formátlan gombócot találtak a szakértők. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy egy elszenesedett vadalma maradványairól van szó, írta az MTI.

A leletről a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) a pénteki “alma napja” alkalmából számolt be, amelyet hagyományosan november második péntekén ünnepelnek Ausztriában.

700 éves pénzérmét találtak Zalában
Már az 1300-as években állt a vállusi pálos kolostor.

A feltárt földműves település időszámításunk előtt 2400 körül volt lakott.

A kőkorszaki gyümölcs az alma legrégebbi ismert bizonyítéka osztrák földön. A lelet körülményei arra utalnak, hogy szándékosan vitték a környező erdőkből a településre, ahol valószínűleg elraktározták télire.

Az alma el van felezve, és nyilvánvalóan megaszalták. Ismerünk hasonló, Svájcban talált leleteket, melyeket eredetileg háncsra felakasztottak, és levegőn szárított aszalt gyümölcsként raktároztak el

– mondta Marianne Kohler-Schneider, a Boku archeobotanikusa.

A vadalmák az újkőkorszakban kedvelt tápláléknövények voltak és fontos vitaminforrást jelentettek a téli hónapokban. A bécsi almát egy aszalón megszáríthatták, ám eközben beleeshetett a tűzbe, ezért végül a szemétgödörbe dobták, így őrződött meg több ezer éven át.

Elszenesedett gabonamagvakat és állati csontokat is feltártak a régészek, akik így új információkat szerezhettek az újkőkori Oberlaa lakóinak életéről.

A földművelés mellett, amely olyan gabonákon alapult, mint az alakor, a tönkebúza (más néven kétszemű búza) és az árpa, a szarvasmarhák, sertések, birkák és kecskék tartása is fontos szerepet játszott az életükben

– mondta Martin Penz, az ásatás vezetője.

A településen textilkészítéssel is foglalkoztak, szőttek-fontak. Az újkőkorszaki Oberlaa lakói gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek elsősorban a Kárpát-medencében, amiről a kerámialeletek is árulkodnak

– emelte ki Penz.

Gyümölcstermesztést azonban nem folytattak az itt lakók. A feltárt alma minden bizonnyal egy európai vadalma (Malus sylvestris). A kultúrnövényként termesztett alma elődei a tudósok szerint csak évezredekkel később érkeztek meg Közép-Európába.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Megtalálták a Jászság első szablyás sírját
A régészek titkon remélték, hogy honfoglalás kori leletek is előkerülnek.
Olvasói sztorik