Virágzó vidékünk

Kaptárkövek, ingókövek, salakkúpok: magyar természeti csodák nyomában

A maguk nemében egyedülállóak, látványra különlegesek és mindenképpen megéri felfedezni őket.
Korábban a témában:

Magyarország sokszínű, természeti értékekben bővelkedő terület, amelynek számtalan szeletét és színét igyekeztünk már bemutatni. Hazánk tájait keresztül-kasul barangolva megismerkedhettünk ,,csodatévő” forrásokkal, sétálhattunk dunántúli tavak partján, vagy a Római-fürdő szurdokában, megismertük Göcsejt vagy Göncöt, a Zempléni-hegység ragyogó ékkövét.

Bemutattuk a hazai Gyilkos-tavat, csokorba szedtünk csodás kirándulóhelyeket, meseszép kastélyokat, mezítlábas parkokat is.

Ezúttal olyan nem mindennapi képződmények nyomába eredtünk, amelyek a maguk nemében egyedülállóak, látványra különlegesek és mindenképpen megéri felfedezni őket.

Kazári riolittufa

Fotó: Országalbum/ Hegyeklánya

Kazár mellett, Nógrád megyében van egy természeti képződmény, amiből összesen 6 van a világon, Európában pedig egyedülálló. A kazári felszíni riolittufa képződmény egészen elképesztő, közel egy hektáron terül el. A védett természeti érték 20 millió éves, feltehetően a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz formálta, ennek köszönhetőek a bonyolultan szerteágazó árkok, gerincek, furcsa kúpok.

Fotó: Országalbum/ Gojkoivan

Magyarországon kívül egész Európában nincs ilyen képződmény, hazánkhoz legközelebb a törökországi Kappadókiában található riolittufa. A látvány fantasztikus, mindenképpen érdemes megnézni. A természeti kincs ma már kényelmes túraútvonalon megközelíthető.

Szomolyai kaptárkövek

Fotó: Országalbum/ Hegyeklánya

Szomolya határában, a Kaptár-völgy fölött találjuk a Vén-hegy nyugati lejtőjén a sziklaormokkal tagolt riolittufa-vonulatot, amely nyolc kaptárkőből áll, melyeken 117 db fülke látható. Ez hazánk legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő csoportja.

Számos legenda, elmélet született az évek során arról, mi lehetett a kaptárkövek fülkéinek rendeltetése, mikor születtek és vajon ki készítette őket. Az egyik elmélet szerint síremlékek voltak, mások szerint a fülkéknek a méhészkedésben volt szerepe és bennük méhkaptárokat tartottak. A régészeti feltárások azonban egyik feltevést sem igazolták.

Fotó: Országalbum/ JuhaszJ

Anyaguk zömében riolittufa, mely a miocénben zajló heves vulkáni tevékenység nyomán jött létre sok millió évvel ezelőtt.

A kaptárkövek természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is, oltalom alatt állnak, ugyanis 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították a sziklavonulatot. A kúpokhoz Szomolya központjából jelzett, táblákkal szegélyezett tanösvény vezet.

Pákozdi ingókövek

Pákozdi ingókövek – Kocka-kő Fotó: Országalbum/ JuhászJ

A Velencei-hegység legizgalmasabb látnivalói közé bátran besorolhatjuk a pákozdi ingóköveket, amelyek a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi területen, a Velencei-hegységben, Pákozd és Sukoró települések közigazgatási területén találhatók. A hegység tömegét alkotó gránit nagyjából háromszáz millió éve keletkezett, Magyarországon csak két helyen, itt és a Keleti Mecsekben lehet a gránitot közvetlenül a felszínen tanulmányozni. A lepusztult felszínből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre.

Ezek a sziklacsoportok úgy néznek ki, mintha egyszer egy óriás játszott volna itt, aki véletlenszerűen egymásra biggyesztette játékait, s azok egymáson inognának, talán ezért is nevezi őket a népnyelv ingóköveknek. A gránittömbök természetesen valójában nem inognak, még ha a látszat mást is sugall – szilárdan, a természet erőinek ellenállva tartják magukat.

Pogány-kő Fotó: Országalbum/ JuhászJ

Nevezetesebb formációk a Sár-hegy keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek.

Szent György-hegyi bazaltorgonák

Fotó: Országalbum/ Francois

A Szent György-hegy északi oldalán fura bazaltoszlopok sorakoznak, éppen úgy, mint az orgonán a sípok. A terület  körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenységek színhelye volt, ezeknek a tevékenységeknek a maradványai a bazaltorgonák, amik a forró láva a gyors kihűlésének hatására  sokszögletű oszlopokként jöttek létre. Ezeket aztán az eső, az időjárás koptatta, formálta, így az élek lekoptak és kialakultak a mai, igen látványos hengerszerű formák, orgonasípok.

Fotó: Országalbum/ Gilmur

A Szent György-hegyen található bazaltorgonák helyenként a 30-40 méteres magasságot is elérik, s amennyiben az ingóköveknél azt mondtuk, az óriások játékai, ezek a sípok minden bizonnyal az ő kőbe fagyott hangszereik – legalábbis látványukban mindenképpen ezt idézik.

Zagyvarónai salakkúpok

Salgótarjántól mintegy 4 km-re keletre, Zagyvaróna közelében a tájból kiemelkedő fekete hegyek láthatók. Keletkezésüket nem tehetjük évmilliókra, csupán évtizedekre, s nem is a természet formálta őket, bár kinézetre kicsit egy szunnyadóban lévő vulkánra hasonlítanak. Keletkezésüket az egykori Salgótarjáni Erőműből származó felhalmozott salaknak köszönhetjük. Oldalukra a lefolyó esővíz évtizedek alatt  barázdákat vágott. Bár kissé tájidegenek, a 25 m-nél magasabb kúpok mára turistalátványossággá nőtték ki magukat.

A válogatásban természetesen méltán helyet kaphatott volna az Egerszalóki sódomb, amelyhez hasonló természeti képződmény csupán még két helyen található a világon,Törökország ázsiai részén Pamukkale-ban, valamint az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban. De ugyanígy csodálatos a Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű is, aminek látványa hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

Akármelyik is lesz legközelebbi kirándulásunk úti célja, biztosan nem okoz majd csalódást.

Kiemelt kép: Országalbum/Gilmur

Magyarország öt páratlan természeti csodája az egerszalóki sódombtól a Fátyol-vízesésig
Válogatásunkban hazánk természeti szépségeiből mutatunk be néhányat.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.